[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A jelenleg zajló világjárványban a megfigyelések szerint a gyerekek sokkal könnyebben vészelik át a SARS-CoV2 vírus okozta fertőzést, mint a felnőttek. Ennek a hátterében a legnagyobb valószínűséggel főként immunrendszerbeli eltérések állhatnak. Az evolúció során a gyermekek immunrendszere arra adaptálódott, hogy kifejezetten eredményesen tudja leküzdeni azokat a kórokozókat, amivel fiatal szervezetük még sohasem találkozott. Számos olyan immunsejttel rendelkeznek, amelyek multifunkcionálisak, és eredményesen ismerik fel majd pedig hatástalanítják a patogén vírusok, baktériumok és gombák egész hadát. A felnőtté válás során az immunrendszerünk is megérik és főként a gyermekkorban megismert és leküzdött betegségek alatt kialakult immunológiai memóriára támaszkodik. Egy felnőtt ember immunrendszere, ebből az okból kifolyólag, nem tudja olyan hatékonyan felvenni a versenyt egy teljesen új kórokozóval szemben, mint a gyermekeké, amit a 2019-ben felbukkant koronavírus fertőzés statisztikái is jól visszatükröznek.
Amerikai kutatók pontosabban is fel kívánták térképezni ezeket az immunválaszbeli különbségeket a felnőttek és a gyermekek között. SARS-CoV2 pozitív (azaz fertőzött) felnőtteket és gyerekeket vontak be egy vizsgálatba, amelyben a különböző súlyosságú betegeket külön is elemezték. A gyermekek esetében szintén külön csoportot képeztek a sokszervi gyulladással járó tünetegyüttest mutató gyerekek (MIS-C). A MIS-C (multisystem inflammatory syndrome in children) egy olyan ritka és súlyos, a SARS-CoV2 vírusfertőzés talaján kialakuló, több szervet egyszerre érintő átfogó gyulladásos reakció, amelyet leginkább a gyermekekben figyeltek meg a jelenlegi világjárványban.
A kutatók legfőbb különbséget a SARS-CoV2 vírus ellen kialakuló antitestek mennyiségében és minőségében találták a felnőttek és a gyermekek között. A gyermekek két csoportjában hasonló antitestprofil alakult ki, ami viszont jelentősen eltért a felnőttekétől. A legtöbb antitest a vírus tüskefehérjéi ellen termelődött mindkét korcsoportban. Ez a fehérje a vírus felszínén helyezkedik el és szükséges ahhoz, hogy a vírus meg tudja fertőzni az emberi sejteket. Ez a fehérje szabadon áll és elérhető antigént jelent az immunrendszer számára attól a pillanattól kezdve, hogy a vírus behatolt az emberi szervezetbe. A legtöbb jelenleg klinikai vizsgálati fázisban, vagy már törzskönyvezési fázisban lévő vakcina is ennek a fehérjének a felismerésére készíti fel az immunrendszerünket. A vizsgálat eredményei szerint a felnőttekkel ellentétben a gyermekek sokkal kevesebb tüskefehérje elleni antitestet termeltek.
Ugyanezt a jelenséget figyelték meg egy olyan vírusfehérje esetében is (nukleokapszid fehérje), ami az immunrendszer számára csak akkor válik láthatóvá, ha a vírus már bejutott az emberi sejtekbe. A gyermekek, még akkor is, ha jelentkezett náluk a súlyos szisztémás gyulladás, szinte alig termeltek ilyen antitestet (a legtöbb felnőttel ellentétben).
Az antitesteknek többféle funkciója is lehet. A semlegesítő antitestek kifejezetten a fertőző ágens felületi antigénjeihez kötődnek és megakadályozzák, hogy a kórokozó kölcsönhatásba lépjen az általa megfertőzhető és elpusztítható gazdasejtekkel. Érdekes módon a gyermekek kevesebb nukleokapszid fehérje elleni antitestet termeltek, mint a felnőttek, a legtöbb ilyen antitestet pedig a súlyosan beteg felnőttek termelték.
Logikusnak tűnne, hogy akinek a vérében több az antitest, az hatékonyabban küzdi le a fertőzést, de a valóságban ez éppen fordítva van a nukleokapszid fehérje elleni antitest esetén. A látszólagos ellentmondást az magyarázhatja a kutatók szerint, hogy az antitestek mennyisége valószínűleg a vírus szervezetbeli jelenlétének hosszától függ, azaz a gyerekek vérében azért alacsonyabb a szintje, mert a gyermekek nagyon hamar megszabadulnak a fertőzéstől. A gyermekek esetén tapasztalt alacsony nukleokapszid fehérje elleni antitest mennyiség is mutatja, hogy csak minimális mennyiségű vírus képes ténylegesen megfertőzni a gyermekek sejtjeit, és ezért nem tudnak bennük érdemlegesen elszaporodni sem. Emiatt az antitesteken keresztül kifejtett immunválasz nagysága is jelentősen enyhébb, mint a felnőtteknél. S mivel a vírus kisebb hatékonysággal jut be a gyermekek sejtjeibe, ők nem is tudják olyan hatékonyan terjeszteni a SARS-CoV2 vírust, mint a felnőttek.
Akkor mégis mi játszódik a gyermekek szervezetében a vírussal való találkozáskor, ami már gyakran a csírájában elfojtja a fertőzés kialakulását? A két korcsoport (gyermekek és felnőttek) összehasonlításával egy másik jelentős immunválaszbeli különbséget is feltártak a kutatók. A gyermekekben sokkal erősebben működik az úgynevezett veleszületett immunitás, ami kiemelten fontos eleme a SARS-CoV2 elleni védekezésnek. A veleszületett immunitásban másféle immunfolyamatok játszódnak le, és ezek kórokozótól függetlenül az első vonalban aktiválódnak egy fertőzés esetén. Ha ez az elsődleges, veleszületett immunválasz erős, a szervezet már a kezdetekor képes kordában tartani a vírusok, így a SARS-CoV2 elszaporodását is. Korábbi kísérletekben igazolták, hogy a SARS-CoV2 képes gátolni ezt a vírusfertőzések során elsődlegesen aktiválódó ágát az immunrendszernek, ezzel időt nyer a szaporodáshoz. Úgy látszik, ez a mechanizmus a gyermekek esetén nem elégséges az erőteljesebben aktiválódó veleszületett immunitás teljes hatástalanítására. Segítheti még a gyerekek védekezését az is, hogy a légúti nyálkahártyájuk sejtjeiben sokkal kisebb mennyiségben fordul elő az a fehérje (ACE2), amely nélkül a vírus nem tud bejutni a sejtekbe.
Mindezek megmagyarázzák azt a megfigyelést, miszerint a gyerekek immunrendszere máshogy, hatékonyabban képes felvenni a versenyt a SARS-CoV2 vírussal szemben, mint a felnőtteké. A csökkent mennyiségű semlegesítő antitest termelődése miatt azonban a gyermekeknél gyakrabban fordul elő olyan enyhe, de sokáig fennmaradó SARS-CoV2 fertőzés, amely a ritka, de súlyos többszervi gyulladásos folyamatok kialakulásához vezethet.
Forrás:
Wiesberg és mtsai. Distinct antibody responses to SARS-CoV-2 in children and adults across the COVID-19 clinical spectrum.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
