[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
(A bölcsek) elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Karácsony környékén különösen nem nehéz kitalálni, miről (kiről) is szól a történet: Jézus Krisztus születéstörténetének részletét olvashattuk, Máté evangélista leírása szerint. Az arany az ókorban, akárcsak napjainkban, az egyik legdrágább fém volt. De hogy mi is a tömjén és a mirha, azt talán kevesebben tudnák pontosan megmondani. Karácsonyi “minisorozatunkban” először a tömjént mutatjuk be a PirulaKalauz című könyv alapján.
A tömjénfa gyantás nedvet termelő, közepes termetű cserje, illetve fa. Számos fajt használnak tömjén előállítására: Indiában a Boswellia serratát, Kelet-Afrikában, a Közel-keleten és Kínában a Boswellia sacrát, Szomáliában pedig a Boswellia frereanát. A gyanta tejszerű váladékként folyik ki a fatörzsön ejtett bemetszéseken, majd a levegőn narancsos barna színű, gumiszerű anyaggá szilárdul. A különböző fajok gyantái eltérnek egymástól, de azonos fajon belül is változhat a gyanta összetétele a talajminőség és az éghajlati különbségek függvényében.
Alkalmazás
A tömjénfa gyantájának általános és gyógyászati felhasználása igen sokrétű. Már az ókorban is használták vallási rituálékon, temetési és egyházi szertartásokon füstölőként. A frankincense szó egy régi francia kifejezésre („franc encens”) utal vissza, amely a tiszta és jó minőségű füstölőt jelenti. A gyantaolajat és annak kivonatát fertőtlenítőkben, szappanokban, kozmetikumokban és parfümökben használták.
Kiemelt kereskedelmi áruként világszerte keresett termék. Az ajurvédikus, az arab és a kínai gyógyászatban számos céllal alkalmazzák. A Boswellia-fajok közül legelterjedtebben a Boswellia serratát használják a gyógyászatban, elsősorban ízületi gyulladások és izomfájdalmak, illetve egyéb gyulladásos betegségek kezelésére (pl. krónikus bélgyulladás).
Adagolás
A tömjénfa gyantájának nincs elfogadott napi adagja. Ízületi panaszok enyhítésére elsősorban a gyanta boszvellinsavakra standardizált (60–65%) kivonatait alkalmazzák, általában napi 2,4–3,6 g közötti dózisban.
Bizonyított hatás
A tömjénfa fitoterápiás felhasználásának alapja a gyanta gyulladáscsökkentő és ebből eredő fájdalomcsillapító hatása. Számos tanulmány jelzi, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők jellemző mellékhatásaival összehasonlítva a tömjénkivonatok jobban tolerálhatók, bár ennek igazolásához több célzott vizsgálatra lenne szükség. Az ízületi gyulladások kezelésében, illetve a gyulladásokból adódó fájdalom és mozgáskorlátozottság csökkentésében betöltött szerepét több klinikai vizsgálat is igazolja.
A krónikus bélgyulladások (irritábilis bél szindróma, colitis ulcerosa, Crohn-betegség) kezelésében kifejtett hatékonyságát szintén humán vizsgálatok igazolják.
Viszonylag kevés, de biztató klinikai vizsgálat jelzi, hogy a tömjén az asztma kezelésében is alkalmazást nyerhet. A tüdőszövet gyulladásának mérséklését placebokontrollos humán vizsgálat igazolja, a tartós alkalmazás körülményeinek és a standard asztmaterápiákhoz viszonyított hatásosság tisztázásához azonban további, megerősítő vizsgálatok szükségesek.
Hatásmód, hatóanyagok
A tömjén gyulladásgátló hatását nagyszámú kísérletes bizonyíték támasztja alá. A gyanta farmakológiai aktivitása elsősorban a triterpén típusú boszvellinsavakhoz köthető, amelyek gátolják az 5-lipoxigenáz enzimet és ezáltal a gyulladásos mediátorok termelődését. A tömjén összetett gyulladáscsökkentő hatásának további vélelmezett hatásmechanizmusai között szerepel a gyulladásért felelős másik meghatározó enzim, a ciklooxigenáz (COX) gátlása, ami által csökkenti a gyulladásos folyamatokban kulcsszerepet játszó prosztaglandin vegyületek, valamint a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök termelődését, növeli az immunsejtek aktivitását és csökkenti az érfalak áteresztő képességét. Ez utóbbi hatás révén mérsékli a duzzanatokat (ödémát).
Laboratóriumi kísérletekben a tömjénfa hatóanyagai számos tumorsejttípust ellen hatékonynak mutatkoznak. Ennek okán lehetséges daganatterápiás alkalmazhatóságát és a daganatos folyamatok megelőzésében betölthető szerepét is vizsgálják.
Figyelmeztetések
Mivel a gyógyhatás kifejtéséhez szükséges napi adagok terhesség és szoptatás alatti alkalmazásáról nem áll rendelkezésre elegendő megbízható információ, várandós és szoptató nőknek nem javasolt. Nemkívánatos hatásként emésztési panaszokat okozhat.
Véralvadásgátlókkal kezelt betegek esetében a tömjénfa gyógyászati célú alkalmazása fokozott körültekintést igényel, mivel a gyógyszerhatóanyagokkal kialakuló kölcsönhatások révén fokozhatja a vérzési időt.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
