[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
November elején az aszpirin bekerült a COVID-19 miatt kórházi ellátásra szoruló betegek terápiáját kutató legnagyobb klinikai vizsgálat, a RECOVERY által tanulmányozott gyógyszerek közé. Az Oxford Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat során Nagy-Britannia 176 kórházából gyűjtenek adatokat, több mint 16 ezer olyan betegtől, akik a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ellátásra szorultak.
A koronavírus-fertőzés sajnos számos szövődménnyel járhat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szeptemberben kiadott jelentésében a betegség hosszútávú következményei között szív- és érrendszeri betegségek is szerepelnek: név szerint a tüdőembóliát, a stroke-ot és a szívinfarktust említik meg a dokumentumban, tehát olyan kóros állapotokat, melyek hátterében vérrögképződés (trombózis) állhat.
A COVID-19 nyomán jelentkező vérrögképződés pontos oka egyelőre ismeretlen, de a szakemberek szerint elsősorban a betegség során fellépő érfalkárosodás, fokozott immunválasz és az oxigénhiányos állapot tehető felelőssé. Ezt az a tapasztalat is alátámasztja, hogy ezek a szövődmények elsősorban a komoly tüneteket okozó, kórházi kezelést igénylő koronavírus-fertőzés esetén jelentkeznek. A szövődmények gyakoriságáról csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre, de a becsült szám elég magas ahhoz, hogy a nemzetközi ajánlásokban helyet kapjon a véralvadásgátlók preventív alkalmazása a betegek kórházi ellátása során. Az ajánlásokban a kis molekulasúlyú heparin (LMWH) injekció szerepel, mely a trombózis megelőzésére alkalmas véralvadásgátló készítmény.
Hogy kerül ide az aszpirin?
Az aszpirint (acetil-szalicilsav) a legtöbben fájdalom- és lázcsillapító, gyulladásgátló készítményként ismerik. Ezen a területen a felhasználása több mint 120 évre nyúlik vissza − de évtizedek óta tudjuk azt is, hogy rendszeresen, kisebb dózisban alkalmazva bizonyos szív- és érrendszeri betegségek (pl. stroke, szívinfarktus) megelőzésére is alkalmas. Ennek oka, hogy az acetil-szalicilsav megakadályozza a vérlemezkék kóros eredetű összetapadását, ezáltal pedig a vérrögök képződését. A kis dózisú, 100 mg-os aszpirin állandó szedése ezért elsősorban szívinfarktus, átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és a szívizom csökkent vérellátása miatt fellepő mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén, valamint ezek megelőzésére javasolt.
A RECOVERY klinikai vizsgálat keretében olyan gyógyszerkészítményeket keresnek, amelyek bárhol, bármikor azonnal bevethetők a COVID terápiájában. A kutatók nagy reményeket fűznek az aszpirinhez, hiszen a hatóanyag alapvetően biztonságosan alkalmazható, olcsó és széles körben elérhető. A vizsgálatban várhatóan legalább 2000 véletlenszerűen kiválasztott beteg vesz részt, akiknek a kórházi kezelés során a standard kezelés mellett napi 150 mg acetil-szalicilsavat is adnak − szemben a kontrollcsoport 2000 betegével, akik nem kapnak aszpirint.
Habár az aszpirint régóta eredményesen alkalmazzák vérrögképződés megelőzésére, a klinikai vizsgálat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállapítsák, koronavírus-fertőzés esetén előnyös-e az alkalmazása, és hogy ezek az előnyök felülmúlják-e az esetlegesen fellépő mellékhatások kockázatát.
Vény nélkül kapható, de nem veszélytelen
Fontos megjegyezni, hogy mint minden gyógyszernek, az aszpirinnek is lehetnek mellékhatásai. Szedése fokozott vérzékenységgel járhat, ezen kívül esetenként hányingert, hányást, hasmenést és emésztési zavarokot okozhat, valamint kisebb vérzések is előfordulhatnak az emésztőrendszerben. Az aszpirin alkalmazása ezért nem javasolt többek között gyomor- vagy bélrendszeri fekély és fokozott vérzékenység esetén, illetve a várandósság utolsó harmadában. Ellenjavallat még a súlyos vese- vagy májkárosodás, az asztma és a súlyos szívelégtelenség is, és a hatóanyag egyes gyógyszerekkel is kedvezőtlen kölcsönhatásba léphet. Az aszpirin szedése előtt ezért mindenképpen konzultáljunk a háziorvosunkkal vagy a gyógyszerészünkkel!
Mit jelent mindez?
A nemzetközi ajánlások egyelőre csak középsúlyos, illetve súlyos tünetek esetén javasolják a trombózis megelőzését célzó készítmények alkalmazását. A fertőzésen sokan akár tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esnek át − esetükben a készítmények alkalmazása nem jár bizonyított előnyökkel. Arra pedig, hogy kiderüljön, az aszpirin kaphat-e igazolt helyet a koronavírus terápiájában, még biztosan várnunk kell néhány hónapot.
Forrás:
Aspirin to be investigated as a possible treatment for COVID-19 in the RECOVERY trial
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Gimnazistaként, a pályaválasztás előtt állva csak annyit tudtam, hogy nagyon szeretem a kémiát és a matematikát, és olyan hivatásra vágyom, amivel tudok segíteni az embereknek. A gyógyszerészi pálya ezek alapján jó döntésnek tűnt − és az is maradt. 2016-ban szereztem diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, ezután 3 évig egy közforgalmú gyógyszertárban dolgoztam. 2019-ben oktatási rezidens lettem a Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetében, ahol negyed- és ötödéves gyógyszerészhallgatókat tanítok, és igyekszem átadni nekik a patikában szerzett tapasztalataimat.
Amikor gyógyszerről beszélünk, nem csupán egy hatóanyagra gondolunk, hanem a tudatos felhasználáshoz szükséges tájékoztatásra is. Gyógyszerészként a szakmai felkészültség mellett ezt a hiteles tájékoztatást tartom az egyik legfontosabb feladatomnak. A Gyógyszerészek a Jövőért Egyesület tagjaként is azon dolgozom, hogy a helyes gyógyszerhasználattal és az egészség megőrzésével kapcsolatos információk minél több emberhez eljussanak.
