[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A mediterrán bodorrózsa és a zöld majom veséjéből származó sejtkultúra győzheti le a koronavírust – ezzel a hangzatos címmel jelent meg egy írás az indexen. A járvány felfutásának időszakában nagyon sokan éheznek azokra a hírekre, amelyek reményt adnak a betegség megelőzésére vagy gyógyítására. Jó hírekre valóban szükség van, de az alaptalanul reményt keltőkre nincs – az elmúlt hónapokban tanúi lehettünk számos potenciális gyógyszer, csodaszer felemelkedésének és bukásának. Sajnos, ma ott tartunk, hogy sem a megelőzésre, sem a kezelésre nincs tökéletesen kielégítő hatásosságú készítmény. De vajon a bodorrózsa lesz-e a megoldás?

Nos, ezt természetesen nem tudhatjuk, viszont érdemes összefoglalni azt, ami erről a növényről eddig ismert. A cikkben említett bodorrózsa (kevésbé elegáns, de botanikailag elfogadottabb nevén: szuhar) a szuharfélék családjába tartozik. Ezek a növények a Földközi-tenger térségében honosak, és a helyi népi gyógyászatban régóta alkalmazzák kivonataikat légúti, megfázásos panaszok kezelésére. De nemcsak gyógynövényként, hanem dísznövényként is ismertek dekoratív virágaik miatt (sajnos, fagyérzékenyek, így náluk nem telelnek át). Gyógyászati szempontból leginkább a bozontos vagy hamvaslevelű szuhar (Cistus incanus) és a krétai szuhar (Cistus creticus) jelentős, leginkább azért, mert többnyire ezek kivonatai fordulnak elő étrend-kiegészítőkben és más termékekben. (A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a C. creticus a C. incanus alfaja, mások szerint viszont külön fajnak tekinthető.)

Egyébként a szuharfajokat nem most “fedezték föl”, mint világjárványok potenciális ellenszerét: Magyarországon 2009-ben, a H1N1 pandémia idején jelentek meg az influenzaellenes hatást ígérő termékek. Annak idején szegedi kutatók épp ezért írtak egy nagyon jó összefoglalót arról, mit is tudhatunk a Cistus fajokról. Lássuk röviden, mit lehetett akkor tudni, és mi derült ki azóta.

Érdekes visszamenni a múltba, mivel a szuharfajok gyógyászatilag értékes anyagának, a levelek által kiválasztott gyantának a begyűjtése nagyon speciális módon történt. Kecskéket hajtottak ki legelni a növények közé, a gyanta ráragadt a szakállukra, amelyet később levágtak. A kevésbé unortodox módszer az volt, hogy  egy speciális eszközt, amely hosszú, keskeny bőrcsíkokból áll, végighúztak a növényeken a nap legmelegebb időszakában, majd a bőrcsíkokra ráragadt anyagot lekaparták. Napjaink termékei jellemzően nem a gyantát, hanem a levelek kivonatát tartalmazzák. Egyébként a gyantát hagyományosan nem csak légúti betegségekre, hanem hasmenés, bőrbetegségek, gyomorfekély, reuma kezelésére, valamint gyulladáscsökkentőként és görcsoldóként is alkalmazták.

Ha a korszerű tudományos vizsgálatokat nézzük: farmakológiai vizsgálatokban különböző Cistus fajok kivonatainak antioxidáns, gyulladásgátló, fekélyellenes, antiproliferatív, citotoxikus, vírusellenes, antibakteriális, gombaellenes és vérnyomáscsökkentő, valamint simaizomgörcs-oldó hatásáról számoltak be a kutatók. A legtöbb kutatást egy német cég CYSTUS052 jelzésű, Cistus incanusból készült kivonatával végezték. Ez a kivonat (és a bodorrózsa leveleinek extraktumai általában) polifenolokat (elsősorban flaván-3-olokat és proantocianidineket) tartalmaz, a megfigyelt hatások is ezekhez a vegyületekhez köthetőek.

A felsorolt hatások közül jelen esetben a vírusellenes aktivitás a legérdekesebb. A CYSTUS052 kivonattal végzett vizsgálatokban megállapították, hogy az extraktum gátolja az influenza A vírus szaporodását állatok szervezetében. Madárinfluenza vírussal fertőzött egereken végzett kezelés megvédte az állatokat a klinikai tünetektől. Nagyon lényeges, hogy a kivonatot az állatok légutaiba porlasztva adagolták, naponta 3×10 percen (!) át. Amikor megpróbálták a vírusellenes hatást szájon át adott készítménnyel is igazolni, kiderült, hogy a hatás ilyen esetben nem jelentkezik. Sőt: a kifejezett vírusellenes hatás akkor jelentkezett, ha a kivonatot a vírusfertőzés előtt alkalmazták; a fertőzéssel egy időben, vagy azt követően végzett kezelés nem eredményezett antivirális hatást.

Még 2009-ben készült egy klinikai vizsgálat, amelyben a C. incanus már említett kivonatát embereken is kipróbálták, és megállapították, hogy azoknál a vírusos légúti fertőzésben szenvedő betegeknél, akik az extraktumot tartalmazó szopogatótablettát használták, a placebókezeléshez képest jobban csökkentek a betegséghez társuló tünetek.

A feltételezések szerint a hatás alapja az, hogy a kivonat polifenoljai még a fertőzés előtt kötődnek a vírushoz és megelőzik annak sejtekbe jutását. Ezen kívül közvetlen vírusellenes hatás is elképzelhető. Jelen tudásunk szerint úgy tűnik, a hatás akkor várható, ha a növényi kivonat tartósan jelen van a nyálkahártyán. Ez arra lehet jó, hogy helyileg elpusztítsa a vírust vagy megakadályozza a fertőzést. Sajnos, ahhoz, hogy a védelem teljes legyen, folyamatosan kellene szopogatni/permetezni, de még ebben az esetben sem lenne védve a szemünk és az orrnyálkahártyánk (ezek szintén lehetséges fertőzési utak). Arról nincsen bizonyíték, hogy más kialakult fertőzés esetén a kivonat a szervezetben elpusztítaná a vírust – egyetlen vírus esetén sem., így koronavírus esetén sem.

Az összes, a fentiekben vázolt bizonyíték a C. incanussal (és még szűkebben: annak egy speciális kivonatával) kapcsolatos. A. C. creticussal sokkal kevesebb vizsgálatot végeztek (eddig), és ezek egyike sem a koronavírus elleni hatásra irányul. A most közölt magyar kutatási eredményeket a C. creticusszal érték el. Ezek valóban jó kiindulópontjai lehetnek további kutatásoknak, de nagyon távol állunk még attól, hogy a krétai szuhart a koronavírus legyőzőjeként emlegessük. Laboratóriumi körülmények között sok száz vegyület, gyógynövény képes vírust pusztítani, szaporodását gátolni, enzimeit blokkolni. Ezek túlnyomó része sajnos nem képes ugyanezt a hatást kifejteni “éles helyzetben”, azaz egy fertőzött ember szervezetében. A koronavírus kapcsán például a sok potenciális jelölt közül eddig egyetlen sincs, ami igazoltan hatásos lenne. Persze nem kizárt, hogy épp ez a növény lesz a megoldás kulcsa, addig azonban, amíg ez ki nem derül, óvakodni kellene a túlságosan hangzatos kijelentésektől. Nagyon hosszú az út a laboratóriumtól a “COVID-19 világjárvány elleni küzdelemig”…

Fotó: pegasus-bio.gr
Az írás alapját adó cikk archív verziója elérhető itt.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]