A prosztatagyulladás (prosztatitisz) vezető helyet foglal el az 50 évesnél fiatalabb férfiak urológiai panaszai között. A prosztata vagy dülmirigy akut gyulladásának hátterében gyakran bakteriális fertőzések állnak, azonban a tartósan fennálló krónikus gyulladás esetében kórokozók jelenlétét nem lehet minden esetben igazolni. Ezt a betegséget kismedencei fájdalom szindrómának nevezik. A betegség tünetei is igen kellemetlenek, de az urológiai vizsgálat is az – nem csoda, hogy a férfiak zöme számára a prosztatitisz rettegett betegség, amely ráadásul gyakran kiújulhat.
A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, gyulladt állapotban megduzzad, ezért elsősorban vizeletürítési zavarokat okozhat (gyakori, sürgető vizelési inger; akadozó és vékony vizeletsugár; vizelet indításának nehézsége, vagy akár teljes elakadása). Prosztatitisz során a vizelést gyakran kíséri égő, csípő érzés, illetve a végbél tájékára kisugárzó görcsös fájdalom. A vizelet üledékéből gyakran vér, genny és baktériumok is kimutathatók. A heveny gyulladás súlyosbodását hidegrázás, láz, ízületi- és izomfájdalom, gyengeség, hányinger és szapora szívverés jelzi. A prosztata krónikus gyulladásakor a vizeletürítés zavarai mellett a kismedencei, alhasi és heretájéki fájdalom dominál, a beteg emellett merevedési zavart, libidócsökkenést és fájdalmas magömlést tapasztalhat.
A bakteriális gyulladás kezelésének alapja az antibiotikumok alkalmazása. A kezelést széles spektrumú (azaz számos kórokozó ellen hatásos) antibiotikumokkal szokták megindítani (ld. lenti táblázat), majd a vizeletből kitenyésztett kórokozó azonosításakor át lehet térni a célzott terápiára. Fontos, hogy az antibiotikumokat az orvos utasításai szerint alkalmazzuk, és ne hagyjuk abba a szedésüket közvetlenül a tünetek enyhülése/elmúlása után, hiszen ezzel a gyulladás krónikussá válását és az antibiotikumra rezisztens baktériumok kialakulását kockáztatjuk! Prosztatitisz esetén az antibiotikumkezelés több héten át is tarthat.
A kezelést ki lehet egészíteni nem szteroid gyulladásgátlókkal, valamint a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra javallt szintetikus és növényi szerek többségével. Az alfusozint, tamsulozint, doxazosint, terazosint és silodosint tartalmazó gyógyszerek (Urostad, Alfetim, Cardura stb.) a prosztatát ellazítva könnyíthetik a vizeletürítést. Alkalmazásukkor gyakran lép fel szédülés és hirtelen vérnyomásesés, különösen ülő vagy álló helyzetből való felálláskor. A prosztata méretét csökkentő, finasterid és dunasterid tartalmú készítmények (Finpros, Dutrys stb.) is enyhíthetik a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszokat. A rozspollenkivonat a vény nélkül kapható Pollstimol-Cernil tabletta hatóanyaga, bizonyított gyulladás- és ödémagátló hatása miatt közkedvelt a nem bakteriális, krónikus prosztatagyulladás otthoni kezelésében. A rozspollen használata más fűpollenekre való allergia esetén kerülendő. A tőzegáfonya, fűrészpálma és a kisvirágú füzike kivonatai, a körömvirág és kurkumin kombinációja, illetve a flavonoidok közé tartozó kvercetin fogyasztása is rendelkezhet pozitív hatásokkal. A hialuronsavat és gyógynövények kombinációját tartalmazó Proxelan végbélkúp antibiotikummal kombinálva alkalmas lehet a krónikus prosztatitisz tüneteinek mérséklésére.
A gyógyászati gyakorlatban alkalmazott gyógyszereken kívül vannak olyan készítmények is, amelyek hatásosságát tanulmányozzák prosztatagyulladás kísérő tüneteinek enyhítésében. A közvetlenül a prosztatába beadott botulinum toxin A, az erektilis diszfunkció kezelésére (is) javallt tadalafil (Cialis stb.) és a tradicionális kínai gyógyászat (pl. akupunktúra) ígéretes alternatívát nyújthatnak a krónikus gyulladást kisérő fájdalom csillapításakor. A pentozán, pregabalin, allopurinol, az E. coli baktérium lizátuma (OM-89), továbbá az antikolinerg és antidepresszáns gyógyszerek az eddigi klinikai vizsgálatok tükrében nem tűnnek alkalmasnak a krónikus prosztatitisz kezelésére.
A krónikus prosztatagyulladás visszatérő tünetei számos férfi életét megkeserítik. Mivel a modern gyógyszerek sem minden esetben hoznak enyhülést, sokan keresnek alternatív módszereket, készítményeket – ezek alkalmazásáról azonban mindig egyeztetni kell az orvossal, gyógyszerésszel.
Felhasznált források:
Coker TJ és mtsai: Acute Bacterial Prostatitis: Diagnosis and Management
Holt JD és mtsai: Common Questions About Chronic Prostatitis
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Diplomáját 2013-ban szerezte a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, majd ugyanitt, a Farmakognóziai Intézetben PhD fokozatot szerzett. Kutatási területe a természetes vegyületek szerkezetvizsgálata. Gyógynövénykutatással kapcsolatos eredményeit több hazai és nemzetközi díjjal is elismerték. A gyógyszerészhallgatók egyetemi oktatása mellett számos ismeretterjesztő és szakmai továbbképző cikk szerzője.
