[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Meggyógyít-e dr. Google?
Az információszabadság korában egyre többen gondolják azt, hogy a mindenki számára elérhető ismeretek birtokában olyan témákban is képesek helytálló véleményt kialakítani, amelyekhez valójában nem értenek. Ilyen szakterület a gyógyítás, amelyhez – a focival és még ezernyi más dologgal együtt – majdnem mindenki ért. Legalábbis azt hiszi…
A probléma ott kezdődik, hogy nagyon valószínű, hogy az átlagos érdeklődő internetes kereséseivel csak a témák felszínét kapargatja. A betegségekkel, gyógyítással egészségmegőrzéssel kapcsolatos, interneten elérhető szakirodalmak nagy része angolul jelenik meg, ráadásul olyan folyóiratokban, amelyek csak előfizetőknek érhetőek el. A tájékozódni kívánók nagy része ezekhez nem is fér hozzá, vagy ha mégis, a szaknyelv megértése valószínűleg problémát okoz. De ha sikerül is lefordítani, nincsenek meg azok a háttérismeretek, amelyek segítenének megérteni, hogyan hasznosítható a legújabb tudományos felfedezés a konkrét probléma megoldásában.
A szakértők speciális adatbázisokban, szakfolyóiratokban, szakkifejezések segítségével keresnek. Az átlagos érdeklődő pedig valószínűleg anyanyelvén, és leggyakrabban a Google segítségével. És ez nem is baj, hiszen joggal várja el, hogy a saját anyanyelvén is közérthető írásokat talál problémájával kapcsolatban. A gond csak azzal van, hogy az internetes keresők nem érték, érdem, hanem a hitelességet kis súllyal kezelő algoritmusok alapján rangsorolják az oldalakat. Magyarán: egyáltalán nem biztos, hogy a találati lista élén található oldalak a leghitelesebbek.
Ezt bárki letesztelheti egy olyan kereséssel, amit saját szakterületével kapcsolatban végez. A következőkben azt vizsgáljuk meg, vajon milyen arányban tartalmaz hiteles és tévinformációkat egy olyan keresés, amelyet valószínűleg sokan lefuttatnak. Ráadásul olyan érdeklődők, akik számára a keresés tétje nagyon nagy: akár az életük is múlhat azon, hogy mit olvasnak és milyen tanácsokat követnek.
A „rák gyógynövény” keresés első találati oldalának elemzése azért érdekes, mert a legtöbb ember az első 10 találat alapján alakítja ki véleményét. Nézzük, mit találnak ők:
Nagyon szerencsés, hogy ez az első találat, itt ugyanis hiteles információkat talál az érdeklődő. Nemcsak az interjúban megszólaló szakember hiteles, hanem a daganatok.hu oldal is, amelyet szakemberek alapítottak, s amely az Országos Onkológiai Intézet szakmai támogatásával működik.
Az olvasók valós képet kaphatnak az orvosi kezelés mellett alkalmazott természetes szerek hasznairól, veszélyeiről. Ugyanakkor nem teljesen szerencsés, hogy a cikk után közvetlenül reklám következik, még úgy sem, hogy egyértelműen azonosítható, hol ér véget az ismeretterjesztés, és hol kezdődik a reklám.
- A legjobb rákellenes gyógynövények (hazipatika.com, archivált változat)
Sokat ígér a cím, a tartalom azonban kiábrándító. Nem eredeti írás, hanem egy angol (nem szakmai) honlap cikkének magyarítása. Sajnos, félrevezető, amit a magyar olvasó olvashat. A cikk szerint az „alábbi gyógynövények pozitív hatásait kutatások is igazolták, így a betegek a kezelőorvossal történt konzultációt követően ezeket is alkalmazhatják”. Nos, mindez nem igaz a felsorolt növényekre, azaz a lóherére, pitypangra, gyömbérre, édesgyökérre, máriatövisre, petrezselyemre, útilapura. Ezek egyike sem rendelkezik olyan hatással, ami a daganatos betegeknek bizonyítottan hasznos lehet. Nem lenne szabad összekeverni lombikokban elvégzett nagyon előzetes kísérleteket a rákgyógyítással. Az olyan állítások, amelyek szerint a gyömbér hatóanyagai „hatékonyan vehetik fel a harcot a mell-, a végbél-, a gyomor-, a máj-, a prosztata- és a bőrrákkal is”, vagy hogy a pitypang „a rák elleni harcban is hatékony lehet”, megalapozatlanul keltenek reményt. A cikk szerzője nincs feltüntetve, feltehetőleg nem szakember fordította.
Szabó György füvesember videója a harmadik helyen. Ebben sok mindenről szó van (pl. az indokolatlan antibiotikum-használatról), a rákellenes gyógynövényekről három esetleírás kapcsán hallunk: nyelvrákot gyógyító galaj, a szájrákot gyógyító körömvirág és a mellrákot gyógyító fagyöngy. Egyébként elgondolkodtató, hogy az előadó is elmondja, a mellrákos hölgyet műtötték, utána kezdte el használni a fagyöngyöt (erről az 5. találat kapcsán lesz még szó), a gyógyulást mégis a növényhez, és nem a műtéthez kapcsolja. Mindenesetre egyik növény sem bizonyított daganatellenes hatású, így ezek kedvéért senkinek ne jusson eszébe felfüggeszteni az előírt kezelést.
- Daganatellenes gyógynövények (Természetgyógyász Magazin, archivált változat)
A cikk a daganatmegelőzést szolgáló gyógynövényekről szól. A megelőzés kifejezés alapvetően félrevezető, hiszen a reális cél a kockázat csökkentése, 100%-os megelőző hatás sajnos nem érhető el. A szerző egy egész sor méregtelenítő, immunerősítő, antioxidáns, „lágyító és oszlató” gyógynövényt ajánl: aranyvessző, apróbojtorján, közönséges bojtorján, bíbor kasvirág, citromfű, fehér üröm, diólevél, gyermekláncfű, gyömbér, kakukkfű, körömvirág, kínai gyógyuborka, orbáncfű, szekliceimola, orvosi ziliz, orvosi somkóró, orvosi zsálya, medvehagyma, porcsin, tyúkhúr, vérehulló fecskefű, vörösherevirág, homoktövis. A „lágyító és oszlató” hatás gyógyászati szempontból értelmezhetetlen, a méregtelenítő hatáshoz hasonlóan. A növényi összetevőkben dús étrend egyértelműen egészséges, azonban az itt felsorolt növények nagy része racionálisan nem alkalmazható daganatkockázat csökkentésére – megelőzésre főleg nem. A szakmaiatlanságot jelzi az is, hogy a szerző az édesfű nevét is tévesen írta le (Stevia rebaudiana helyett Stevia Rabandiana).
- 4 gyógynövény, ami segíthet leküzdeni a rákot – Lassítják a daganat növekedését és megölik a káros sejteket (femcafe.hu, archivált változat)
A cikk szerint négy gyógynövény, a fagyöngy, a fokhagyma, a kasvirág és a macskakarom segít legyőzni a rákot. Kár, hogy nem igaz… A kasvirág immunmodulánsként megfázásban jó, a fokhagyma főleg szív-érrendszeri betegségekben használható, a macskakarom ízületi panaszok enyhítésére alkalmas. Ezek közül a fokhagymáról feltételezték, hogy csökkenti a vastagbéldaganatok kockázatát, de a legújabb eredmények ezt cáfolják, a másik két növény daganatellenes hatása légből kapott. A kasvirág ugyan hat az immunrendszerre, de ez a hatás akár visszafelé is elsülhet, ezért jelenleg nem javasolják a daganatterápiában (hatásosságát emberen nem is vizsgálták). A legérdekesebb a fagyöngy, amelyet német nyelvterületen ún. antropozófiás (homeopátiáshoz hasonló) készítményekben használnak végstádiumú daganatos betegek kezelésére. Hatásossága nem igazolt, alkalmazása mindössze a tradíción alapul. A hasznos információt nem tartalmazó cikk szerzője ismeretlen, a cikk fölött csak egy rövidítés szerepel.
- 1200-szor gyorsabban pusztítja ez a gyógynövény a rákot, mint más (illuzio.cafeblog.hu, archivált változat)
A cím félrevezető, de az oldal neve (illúzió) útba igazíthat. Itt legalább ismert a szerző neve, s a cikk végén az is kiderül, mely (egyébként megbízhatatlan) oldalak alapján készítette írását. A cikk az egynyári ürömben található, egyébként malária gyógyítására használt artemizinin és származékai rákellenes hatásáról ír. Az artemizinint máskülönben tanulmányozzák daganatellenes hatás szempontjából, s az sem kizárt, hogy a jövőben része lesz a kezelési protokolloknak. Ehhez azonban előbb ki kellene deríteni, mely daganattípusokban és pontosan milyen adagolás mellett hatásos. Mert a rák nem egyetlen betegség: a daganat típusától függően érzékeny vagy érzéketlen a különböző kezelésekre. Az artemizininnel kapcsolatos kérdések zöme még nyitott. Az pedig, hogy 1200-szor hatékonyabb (valaminél), csak arra jó, hogy a beteg emberben alaptalan reményt keltsen… A cikkben idézett egyik szakértőt minősíti, hogy úgy okosít másokat, hogy az artemzininről még azt sem tudja, milyen vegyület (nem flavonoid, hanem szeszkviterpén-lakton).
- Egy csodálatos gyógynövény, mely a rákos sejtek 98%-át elpusztítja (hillvital.hu, archivált változat)
A találati sorban ez az első cikk, amely egy gyógynövénytermékeket forgalmazó cég oldalán található. Ugyanarról szól, mint az előző találat: az egynyári ürömről. Jól hangzó, de csúsztató állítások itt is: „tüdőrák sejtek nem kevesebb, mint 98%-át megöli mintegy 16 óra alatt”. Kár, hogy ez a csodás hatás nem az emberben, hanem csak lombikokban alakul ki. Sajnos, ezt már nem kötik a reménykedő betegek orrára… A cikk szerzője ismeretlen.
- Egy csodálatos gyógynövény a rákos sejtek ellen (szimpatika.hu, archivált változat)
Újra az egynyári üröm, újra ismeretlen szerző műve. Annyival súlyosbítva, hogy ez egy patikalánc oldalán jelent meg, ezért több szakmaiságot várna az ember. Ez annyiban meg is van, hogy található szakkifejezés (pl. transzkripciós faktor) a szövegben, de sajnos a lényeget tekintve ugyanaz a helyzet: a cikk alaptalanul kelt reményt a növény rákellenes hatásával kapcsolatban. Egy ilyen cikknek az lenne a feladata, hogy elmondja, a növény tényleg hasznos-e, vagy pedig alaptalan a vele kapcsolatos felhajtás. Ehelyett mindössze ez olvasható a cikk végén: „kivonatát pedig csepp vagy kapszula formájában árusítják az interneten”. A szerző az olvasóra bízza a döntést…
- Daganatra ható gyógynövények (balaicza.hu, archivált változat)
Szakember által szerkesztett oldal, óvatosabb a címadás is (nem elpusztítja stb. a daganatot, hanem hat rá). Több mindenről van itt szó: fagyöngy, enzimek, rizskorpakivonat, Echinacea, macskakarom, lapacho, shii-take gomba. A legnagyobb probléma az, hogy csak egyes esetekben (pl. lapacho) jelenti ki egyértelműen, hogy az adott növénynek/gombának nincs helye a terápiában, a többinél nehéz eligazodni a leírtak alapján. Pedig például a poliszacharidok esetén lenne miről írni: be lehetne mutatni azokat a tisztított gombakivonatokat, amelyek Japánban igazolt hatású gyógyszerként vannak forgalomban, és elhatárolni a bizonyítatlan hatású extraktumoktól. A fagyöngyről sincs egyértelműen kimondva, hogy daganatellenes hatása bizonyítatlan (pontosabban fogalmazva: bizonyítottan nincs ilyen hatása), és a macskakarom, valamint az enzimek kritikus értékelése is elmarad. Kár, mert éppen a szakemberek azok, akiktől ez elvárható lenne.
- Mivel gyógyítható tökéletesen a rák? (ködpiszkáló, archivált változat)
Mondhatnám, ez itt a reklám helye: a tizedik helyen saját írásom. Ha érdekel valakit, mit gondolok erről a kérdésről, itt elolvashatja.
A Google első tíz találatában 3 olyan írás található, amelyet szakember írt, ebből kettő segíti a hiteles információkon alapuló tájékozódást. A legtöbb cikknek még a szerzője sem ismert, és van, ami egy angol cikk kritikátlan magyarítása. A cikkekben bemutatott növények zömével kapcsolatban túlzó elvárásokat alakítanak ki a szerzők: nemlétező hatásokról mesélnek, vagy laboratóriumi eredményt tálalnak úgy, hogy az olvasó embereken megfigyelt gyógyhatásnak érti.
Nem könnyű azoknak a dolga, akik az internetes keresők segítségével próbálnak tájékozódni. Megfelelő alapismeretek híján nem tudják eldönteni, melyik információ megalapozott, hiteles, melyik megalapozatlan, s melyiknek valódi célja egy termék marketingjének építése. Szükség van a hiteles egészségügyi információt szolgáltató oldalakra (például olyanokra, amelyeket az Egészségkommandó hitelesít), ezek azonban nem feltétlenül a találati listák élén találhatóak. A lista élére kerülésben sokat számít, hogy hányan olvassák az adott cikket – és a sokat ígérő, reményt keltő írásokat szívesebben olvassák, osztják meg az emberek, még ha nem is igazak…
[/fusion_text]
