A sikeres marketing titkát néha nehezebb megfejteni, mint az egyiptomi hieroglif írást. A lóbalzsamok hatalmas sikerét sem könnyű megérteni: a hatásosság önmagában nem magyarázza azt a piaci részesedést, amelyet ezek az – eredetileg lovak kezelésére szánt – emberes kiszerelésű, nem is feltétlenül vonzó csomagolású termékek szereztek meg a kozmetikumok piacán. Az is elég bizarr, hogy kézápolásra az ilyen célra kifejlesztett kozmetikumok helyett sokan szarvasmarháknak szánt tőgykenőcsöt használnak. Ezek után már meg sem lepődik az ember, amikor a facebook hírfolyamában mormotakenőcs reklámjával találkozik.

Ha közelebbről megnézzük, a mormotakenőcs merőben különbözik a lóbalzsamtól vagy a tőgykenőcstől: ezt nem állatok kezelésére, hanem állatokból állítják elő.

Hormon a mormotazsírban?

A mormotakenőcs az osztrák és svájci népi gyógyászat fontos terméke. Évszázadok óta alkalmazzák ízületi fájdalmak, köszvény vagy bőrgyulladások kezelésére – a tapasztalatok szerint haszonnal. A termék hatásosságát a benne található mormotazsírnak tulajdonítják. A gyulladáscsökkentő hatást nemcsak a népi tapasztalat, hanem állatkísérletek eredményei is alátámasztják. Német kutatók azt is kiderítették, hogy a mormotazsírnak a benne található jelentős mennyiségű kortikoszteroid (hidrokortizon, kortikoszteron, kortizon stb.) a titka. A zsír kilogrammonként 30–40 mg kortikoszteroid-keveréket tartalmaz, amelynek fő komponense a hidrokortizon. Ezt a tényt a mormotakenőcsöket forgalmazók nem is titkolják: egyes termékek esetén magas kortizontartalomról, másoknál 30 mg/kg kortikoszteroid-tartalomról írnak.

A kortikoszteroidok a mellékvesében természetesen termelődő szteroidhormonok, amelyek a szervezetben sokféle feladatot látnak el (a vérnyomás szabályozásától az immunrendszer befolyásolásáig). A kortikoszteroidok fő hatásai a gyulladás, az allergiás reakciók és az immunrendszer aktivitásának csökkentése – épp ezért számos gyógyszer tartalmaz ilyen hormonokat. A kortikoszteroidok több gyógyszeres kenőcs, krém hatóanyagai is, amelyeket bőrgyulladások, ekcéma, pikkelysömör kezelésére alkalmaznak. Hatásukat a gyulladáskeltő anyagok termelésének gátlásával fejtik ki. A kortikoszteroidok nagyon erős hatású vegyületek, amelyek olyan súlyos betegségek kezelésében is hatásosak, mint a reumás ízületi gyulladás, a Crohn-betegség vagy a pikkelysömör. A külsőlegesen alkalmazott gyógyszerek (kenőcsök, krémek, gélek) grammonként kb. 10–25 mg hidrokortizont tartalmaznak. A gyógyszerek egy része a humán kortikoszteroidoknál is erősebb hatású szintetikus származékokat tartalmaz.

De miért baj ez?

A kortikoszteroidokat tartalmazó gyógyszeres krémeket, kenőcsöket nem szabad tartósan, egy hétnél hosszabb ideig alkalmazni. Tartós kezelés során ugyanis a kortikoszteroidok a bőr elvékonyodását okozhatják, ami megnövekedett vérzési hajlamot, bőrgyulladás kialakulását eredményezi. Nagy felületen, hosszú távon használva a készítménynek szisztémás (a szervezet más részein is érvényesülő) mellékhatásai is lehetnek. Ezek a mellékhatások igen sokszínűek, az alvászavartól a vércukorszint és a vérnyomás emelkedésén át egészen a Cushing-szindrómáig. A kortikoszteroid-tartalmú gyógyszereket épp ezért orvosi javaslatra és orvosi kontroll mellett, vényköteles szerként alkalmazzák.

Mindezek után felmerülhet a kérdés: jó-e az, hogy ilyen markáns hatású anyagok bárki által elérhető, bármiféle korlátozás nélkül használható kozmetikumként is forgalomban vannak? Ha csak a kortikoszteroidok koncentrációját nézzük, a veszély nem tűnik komolynak, hiszen a mormotazsír nagyságrendekkel kevesebb kortikoszteroidot tartalmaz, mint a gyógyszerek. Ha viszont azt is figyelembe vesszük, hogy a gyógyszeres krémek csak igen kis mennyiségben, kis bőrfelületen és korlátozott ideig használhatók, akkor a mormotakenőcs korlátlan alkalmazásából eredő veszély reális lehet – legfeljebb a fogyasztó nem gyanakszik, ha kortikoszteroid-mellékhatásokat tapasztal.

Tovább is van…

Még érdekesebb a történet, ha azt is hozzátesszük: a mormotazsír progeszteront is tartalmaz. A progeszteron egy szteroidhormon, amely a menstruációs ciklus szabályozásában és az egészséges terhesség kialakításában játszik szerepet. Mivel a bőrön át felszívódik, tartós alkalmazás esetén szisztémás hatásai is lehetnek (pl. befolyással lehet a menstruációs ciklusra). Ezzel a vegyülettel is vényköteles gyógyszerek hatóanyagaként találkozhatunk.

Válaszol a szakértő

De hogy fordulhat elő az, hogy egy erős hatású gyógyszerhatóanyag kozmetikumokban is előfordul? Egyáltalán: mi és hogyan szabályozza a kozmetikumok gyártását? Ezzel kapcsolatos kérdéseinket dr. Pallagi Edina szakgyógyszerésznek, a CREMEDIQ alapítójának tettük fel.

– Van-e valamilyen szabály arra, hogy milyen anyagokat használhatnak fel kozmetikumok előállítására?

Igen, van, ez egy szigorúan szabályozott terület. A kozmetikumok összetevőire, gyártási körülményeire, forgalomba-hozatalára európai uniós rendelet vonatkozik. Ez az egész Unióban egységes, minden tagállamra vonatkozik és egy olyan keretrendszert képez, amely biztonságosan használható, megfelelő minőségű kozmetikai termékek piacra lépését garantálja. A rendelet mellett kiegészítő jogszabályok, irányelvek, vagy rendeletmódosítások vonatkozhatnak egy-egy összetevőre, pl. a felhasználási korlátozások vonatkozásában.

Van egy hivatalos, az Unió által működtetett online adatbázis is, ez tartalmazza a felhasználható kozmetikai összetevőket. De további adatbázisokat is találunk, ezeket uniós munkacsoportok, vagy nemzetközi szervezetek működtetik és szintén hasznos információkat szolgáltatnak egy-egy kozmetikai összetevő jellemzőiről.

– Van-e pozitív vagy negatív lista ezzel kapcsolatban?

Tulajdonképpen mindkettő van. Kezdjük a negatív listákkal. A már említett uniós kozmetikai rendelet egyik melléklete tételesen felsorolja a kozmetikumokban tiltott anyagokat. Ebben a felsorolásban jelenleg közel 1400 kémiai anyag szerepel. Ezt a listát egészíti ki a rendelet további közel 250 olyan potenciális összetevővel, amelyek nem tiltottak ugyan, de csak meghatározott mennyiségben használhatók a kozmetikumokban.

A rendelet pozitív listákat is tartalmaz. Megtalálható benne az engedélyezett színezékek listája, az engedélyezett tartósítószerek listája és az engedélyezett UV-szűrők listája. De a legteljesebb pozitív listának a kozmetikai összetevőket tartalmazó, már említett uniós online adatbázist nevezném. Ez egy keresőként működő felület, megtalálhatjuk benne, hogy az általunk alkalmazni kívánt anyag elfogadott-e, használható-e, vannak-e vele szemben korlátozások.

– Tartalmazhatnak-e kozmetikumok erős hatású összetevőket, olyanokat, amelyek alapvetően vényköteles gyógyszerekben fordulnak elő?

Meglepő, de bizonyos esetekben lehet átfedés gyógyszerben szereplő hatóanyag és kozmetikai alapanyag között. Az antimikrobiális szerek között találhatunk ilyet, pl. a gombaellenes gyógyszerkészítmények hatóanyagaként szereplő klotrimazol is ilyen. Az engedélyezett tartósítószerek között szintén lehet átfedés. Ugyanakkor olyan hatóanyagot, amely egyébként vényköteles gyógyszerkészítmény összetevője, tudomásom szerint nem tartalmazhat kozmetikum.

– Mi a véleményed arról, ha kortizontartalmú összetevőt használnak fel kozmetikum előállítására?

A kortizon egy szteroid, egy hormonvegyület, amely a glükokortikoidok, tehát a mellékvesekéreg által termelt (vagy abból átalakult) egyik hormoncsoport eleme. Mint ilyen, a kozmetikai rendelet tiltja a felhasználását kozmetikumokban. Nem konkrétan csak a kortizon tiltott, hanem a kortikoszteroidok csoportja teljes egészében. Így, ha ilyen komponenst tartalmazó kozmetikumot találunk a piacon, akkor az nem felel meg az előírásoknak. Mert vagy az összetevő nem kerülhet a kozmetikumba, vagy a terméket nem kozmetikumként, hanem pl. gyógyszerkészítményként kellett volna engedélyeztetni és forgalomba hozni.

Lehet látni példákat kiskaput kereső termékekre is, amikor a szteroidhormon maga nincs az összetevők felsorolásában, de a gyártó egy másik komponenst nevez meg „természetes kortizon forrás”-ként. Hogy ebben az esetben valóban van-e szteroidhormon, vagy hormonszerű vegyület a termékben és ez jogilag rendben van-e így, úgy gondolom, hogy már a hatóság véleményezési, illetve döntési körébe tartozik.

– Ki gyárthat kozmetikumot? Mennyire szigorúan szabályozzák a gyártás ás a forgalomba hozatal körülményeit?

Kozmetikumot gyártani azt követően lehet, ha megtörténtek a jogszabályoknak megfelelő bejelentések az ellenőrző, felügyelő szervek irányába. A gyártást a kozmetikai helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően kell végezni. Ez, vagyis a kozmetikai GMP egy szigorú minőségbiztosítási rendszer, amely a gyógyszeriparban alkalmazott gyártási előírások struktúrája szerint épül fel, csak ebben az esetben a kozmetikai termékekre vonatkozik. Vannak személyi- és tárgyi feltételei, amelyek rögzítik, hogy milyen képesítéssel rendelkező személy vezetheti, felügyelheti a gyártást és milyen körülmények között (milyen helyiségekben, milyen berendezésekkel, milyen dokumentumokkal stb.). A kozmetikumgyártáshoz szigorú dokumentációs előírások is tartoznak. Minden terméknek ún. termékinformációs dossziéval (TID) kell rendelkeznie, amely a termék biztonságosságának írásos dokumentuma. Ezt szintén csak meghatározott képesítéssel rendelkező személy (pl. gyógyszerész) készítheti. Ezen kívül a kozmetikaitermék-adatbázisba is be kell jelenteni a készítményt a forgalomba hozatalt megelőzően. Ez szintén egy, az Unió által működtetett felügyeleti és ellenőrző rendszer. Tehát mind a termék maga, mind a gyártás és a forgalomba hozatal szigorúan szabályozott. Ugyanakkor az ellenőrzési kapacitás a hatóság oldaláról véges, így sajnos előfordulhat, hogy működhetnek a piacon olyan gyártók, forgalmazók is, akik nem felelnek meg teljes mértékben a vonatkozó előírásoknak.

Úgy tűnik, a mormotakenőcsökre ez idáig kevés hatósági figyelem irányult, jóllehet nemcsak a vegánok számára lehet aggályos a mormotazsírból készített kenőcsök használata. Még az is lehet, hogy a mormota csak az első képviselője az állati zsírokat tartalmazó kozmetikumok csoportjának, ugyanis kutatások szerint a borz zsírja kétszer több kortikoszteroidot tartalmaz…

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.