A felületi fertőtlenítőszerek alkalmazása a hétköznapi gyakorlat része a klinikumban, ugyanakkor a koronavírus-járvány kitörése óta a korábbiakhoz képest használatuk nemcsak az egészségügyi intézményekben, hanem a lakosság körében is fokozódott.
Egy, az USÁ-ban elvégzett vizsgálat az ápolónők körében talált összefüggést a gyakori fertőtlenítőszer-használat és az asztma kialakulása között. Egy másik vizsgálat eredményei nem igazolták ezt a kapcsolatot. A lehetséges összefüggés napjainkban intenzíven kutatott és vitatott, különösen a gyermekek allergiás és asztmás megbetegedéseit illetően. Bár a rendelkezésre álló szakirodalom egyelőre még nem nyújt egyértelmű útmutatást ezen a téren, mégis, érdemes figyelemmel kísérni a megjelenő kutatási eredményeket.
A gyerekek allergiás megbetegedéseit környezeti és genetikai faktorok együttesen okozzák. Számos egyidejűleg jelentkező tényező, így például a passzív dohányzásnak való kitettség, kémiai anyagok, penész és különböző légszennyező anyagok, valamint a fertőtlenítőszerek mind hozzájárulhatnak az allergiás betegségek kialakulásához.
A kutatók nemcsak arra keresik a választ, hogy a fertőtlenítőszerek növelhetik-e a gyermekek allergia iránti fogékonyságát, hanem azt is vizsgálják, hogy a születés utáni (posztnatális), vagy inkább a terhesség alatti, esetleg a fogantatás előtti (prenatális) időszak az, amely során a fertőtlenítőszerek használata meghatározó lehet a később jelentkező allergia szempontjából.
Az eredmények többsége egyelőre amellett szól, hogy mindkét időszakban számolni kell a fertőtlenítőhasználat lehetséges veszélyeivel. Egy nemrég megjelent tanulmányban az apákat érő ártalmakat is górcső alá vették, de csak az anyák esetében igazolták, hogy a pre- és posztnatális vegyszerhasználat (fertőtlenítőket is beleértve) jelentőséggel bír a későbbi gyermekkori asztmára nézve. Ezt az összefüggést állapította meg korábban egy másik munkacsoport is: úgy találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja foglalkozásából kifolyólag latexből készült termékekkel (gumikesztyűvel) és fertőtlenítőszerekkel is érintkezik, megnő az asztma kialakulásának kockázata. Figyelemre méltó, hogy ebben a tanulmányban az anyai kitettség mellett az apát (munkahelyi ártalomként) érő lisztszennyezést is kisgyermekkori asztmára hajlamosító tényezőként azonosították.
Friss kutatások a prenatális időszak ártalmainak (tisztítószereknek, köztük fertőtlenítőknek) a jelentőségét hangsúlyozzák, köztük olyan vizsgálat is van, amelyben az asztma mellett a kisgyermekkori ekcéma kialakulására is nagyobb kockázatot állapítottak meg azon gyermekek esetén, akik édesanyja terhesség alatt gyakran dolgozott fertőtlenítőszerrel.
Hogy milyen módon befolyásolhatják a tisztítószerek a terhesség idején a születendő gyermek allergiára való fogékonyságát, arra több magyarázat is létezik. Egyrészt, a fertőtlenítőszerek gyakori használata a terhesség ideje alatt hozzájárulhat a bőrön található mikrobiom megváltozásához, az pedig ismert, hogy az anyai mikrobiom összetétele – beleértve a bőrre jellemző és a vaginális baktériumflórát – az újszülötti bélflóra kialakulásának elsőszámú befolyásoló tényezője. Nem elrugaszkodott elképzelés tehát, hogy az anyai bőr-mikrobiomban bekövetkező változás olyan bélflóra kialakulását idézi elő a születést követően, ami hozzájárulhat a későbbi allergiás betegségek megjelenéséhez.
Másrészt, az embrió immunrendszerében az anyai szervezetbe kerülő, majd a placentán átjutó vegyületek allergiás tünetek jelentkezéséhez vezető változást generálhatnak. Bizonyos vizsgálatokban kimutatták, hogy a magzat immunrendszere nagyon érzékenyen reagál az anya által belélegzett illékony szerves vegyületekre, aminek következtében a születést követően megnő az asztma kialakulásának az esélye. Hasonló módon, a placentán át a magzati keringésbe jutva befolyásolják az immunrendszert egyes felületfertőtlenítők, amelyek így ugyancsak hajlamosító tényezőként játszhatnak szerepet az újszülöttkori allergiás tünetek kialakulásában.
Elgondolkoztató, hogy a vizsgálatok tanúsága szerint az átlagnál nagyobb egészségügyi tájékozottsággal bíró társadalmi csoport – jellemzően egészségügyi dolgozók – gyermekei körében gyakrabban fordulnak elő allergiás tünetek. Mindez arra mutat rá, hogy a fertőzések kivédésének – ahogy a sikernek általában – ára van. Egy biztos: a túlzásba vitt, indokolatlan fertőtlenítőszer-használat valós veszélyekkel járhat az újszülöttek számára.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.
