Az alvás legalább olyan fontos tevékenység az állatok és az emberek számára is, mint a táplálkozás vagy a lélegzés. Az emberek életük közel egyharmadát alvással töltik, és az alvás funkcióit kutatva számos folyamatot sikerült már feltárni és megérteni, mégis az alvás igazi célja és az alvás során végbemenő változások még mindig tartogatnak meglepetéseket.
Az alvás alatt az idegsejtek megújulhatnak és újra szerveződhetnek, kérdés azonban, hogy mikor, melyik folyamat megy végbe. Egy nemrég megjelent kutatás során, amelyet az Kaliforniai Egyetem kutatói tettek közzé arra keresték a választ, hogy hogyan, miért és mikor változik meg az alvás funkciója életünk során.
A vizsgálat alapján az alvás célja körülbelül 2,5 éves kor körül változik meg. Ezen életkor előtt az agy és az idegrendszer olyan gyorsan fejlődik, hogy az alvás lehetőséget teremt az agynak egyfajta megnyugvásra, amely során a változások állandósulni tudnak. Kisgyermekekben az alvás gyors szemmozgással járó, úgynevezett REM fázisában az idegsejtek kommunikációjáért felelős kapcsolatok, szinapszisok alakulnak ki és erősödnek meg. A REM fázis az alvás során többször, ismétlődően előfordul, a gyors szemmozgás mellett szaporább pulzus és szabálytalanabb légzés jellemzi. REM fázis alatt jelentkeznek az álmok, és az agy vérátáramlása jelentősen megnő.
A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy az REM fázis alatt végbemenő folyamatok alapvetők az agy fejlődése szempontjából, ezért sosem szabad ezen fázis alatt felébreszteni a 2,5 évnél fiatalabb kisgyermekeket és csecsemőket. Körülbelül 2,5 éves kor után az alvás funkciója inkább a regenerálódás felé tolódik. Minden állat és ember esetén megfigyelhető, hogy az idegsejtek károsodnak a nappali tevékenységek és a munka során. Az alvás során lehetővé válik ezen sérülések kijavítása, ami fontos az egészséges működése szempontjából.
A kutatáshoz több mint 60 tanulmány adatait használták fel, és egy matematikai modell segítségével tanulmányozták az alvás funkciójának változását. Az alvás funkciójának 2,5 éves korban bekövetkező éles változása még a kutatókat is meglepte, mivel a természetben, így az emberi szervezetben is ritkán fordulnak elő hirtelen változások, azok általában folyamatosan következnek be. Az eredmények alapján a REM fázis hossza és funkciója is jelentős változásokon megy keresztül a gyermekek fejlődése során. Ahogy az agy fejlődött és növekedett a REM fázis hossza fokozatosan csökkent: míg az újszülöttek az alvás közel felét ebben a fázisban töltik, addig ez az arány 10 éves korra 25%-ra csökken. A REM fázis az életkorral egyre rövidül, 50 év felett már mindösszesen az alvás 15%-át teszi ki. A kutatók szerint az alvás nemcsak az emberek esetén alkalmazkodik lenyűgözően az agy igényeihez, hanem más állatok esetén is, ennek vizsgálata azonban a jövő feladata.
Forrás:
thedoctorwillseeyounow.com
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.
