A koronavírus-járvány kezdete óta sok indulatot vált ki a maszkviselés. Bár az egészségügyi dolgozóknak kezdettől fogva ajánlott vagy kötelező volt a maszkviselés, a lakosság számára a járvány első szakaszában sok országban, így Magyarországon sem ajánlották a hordást. Ennek az álláspontnak az alapja az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) ajánlása volt. A WHO állásfoglalása nem ajánlotta a lakosság számára a maszkok használatát, arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ezek védenének a fertőzés ellen.

Való igaz, hogy ez év elején nem voltak ilyen bizonyítékok, hiszen a COVID-19 egy új kórokozó, amellyel értelemszerűen korábban nem folytak vizsgálatok. Támpontnak mindössze a józan ész számíthatott, hiszen nyilvánvalónak tűnik, hogy egy fertőzött ember köhögése kevésbé fertőz, ha ő és környezete is maszkot visel. A WHO logikátlannak tűnő álláspontja mögött az a félelem is állhatott, hogy ha a lakosság nagy mennyiségű maszkot kezd felhalmozni, nem jut azoknak, akiknek igazán szüksége van ezekre (orvosoknak, gyógyszerészeknek stb.).

A helyzet az elmúlt hetekben változott. Egyre több országban ajánlott, sőt, bizonyos körülmények között kötelező a maszkhasználat. Hazánkban például kötelező arcmaszkot vagy az orrot és szájat eltakaró sálat, kendőt viselni az üzletekben és a piacokon is, valamint a tömegközlekedési eszközön. És 2020. június 5-én a WHO is lépett: változtatott ajánlásain, és most már a lakosság számára is ajánlja a maszk viselését. A helyes maszkviseléssel kapcsolatban a WHO közreadott egy infografikát, amelynek magyarra fordított, lent látható változata innen letölthető.

A WHO szerint nem orvosi maszk viselése ajánlott, amennyiben a biztonságos távolságtartás nem biztosítható:

• nyilvános helyeken, például boltokban, munkahelyen, tömegrendezvényeken, iskolákban, templomokban, tömegközlekedési eszközökön
• olyanok számára, akik munkájukból adódóan sok emberrel kerülnek kapcsolatba (pl. bolti eladók, szociális munkások)

Orvosi (sebészi) maszk viselése ajánlott:

• a fertőzéstől fokozottan veszélyeztetetteknek (60 év fölötti vagy szív-érrendszeri betegségben szenvedő, cukorbeteg, krónikus tüdőbetegségben szenvedő, rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő, immunhiányos betegeknek), amennyiben a biztonságos távolságtartás nem biztosítható
• COVID-19 fertőzésre jellemző bármely tünet esetén.

Az ajánlás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a maszk önmagában, egyéb óvintézkedések nélkül (pl. kézmosás, fertőtlenítés) nem véd a betegségtől, és a helytelen maszkhasználat fokozza a megfertőződés esélyét.

A WHO álláspontjának megváltozásában nagy szerepet játszott egy június elején megjelent tudományos cikk. A The Lancet című lapban közzétett elemzésben 16 országban végzett 172 megfigyeléses vizsgálatot tekintettek át amelyek közül 44 volt alkalmas az elemzésre. Ezekben 25 697 résztvevő adatai alapján vizsgálták, hogy a maszkviselés és a távolságtartás csökkenti-e a COVID-19 megfertőződés esélyét. Az elemzés a következő eredményeket hozta:

• közösségben 1 méter távolság tartása jelentősen (kb. ötödére) csökkenti a fertőzés esélyét ahhoz képest, amikor a távolságtartásra nem törekednek, és a kockázat a távolság növelésével tovább csökken
• az arcmaszkok viselése nagyban, átlagosan ötödére csökkenti a megfertőződés kockázatát
• a szűrő típusú légzésvédők (respirátorok, amelyeket N95, FFP 2 vagy FFP3 jelzéssel látnak el) nagyobb védelmet nyújtanak, mint a sebészi maszkok
• a kockázatcsökkentés egészségügyi intézményeken belül és a normál társas érintkezések során is kimutatható
• a szem védelme (pl. szemüveggel) mintegy negyedére csökkenti a fertőzési kockázatot,

Az elemzésben is említett maszkoknak két fő típusa van: a sebészi (orvosi) maszkok és a szűrő típusú légzésvédő eszközök (FFP2, FFP3, N95 típusú maszkok) funkciója alapvetően különbözik. A sebészi maszkok elsősorban a viselő személy által kilélegzett, kiköhögött kórokozóktól védik a környezetet. A szűrő típusú maszkok ezzel szemben a viselőt védik a levegőben lévő szennyező anyagok, vírusok szűrésével. Fokozott fertőzésveszély esetén az egészségügyi dolgozók utóbbi típust viselik, de a lakosság számára optimális védelmet nyújt, ha sebészi (vagy akár nem orvosi) maszkot hordanak. A maszkot viselő fertőzöttek ugyanis kisebb mennyiségű vírust bocsátanak ki, a maszkot hordó egészségesek pedig ennek csak egy részét lélegzik be – így a fertőzésveszély nagyon alacsony lesz.

Sebészi maszk és N95 légzésvédő maszk

A fertőzéskockázat csökkentése természetesen abban az esetben érvényes, ha a maszkot helyesen viselik (pl. nem csak a szájat, hanem az orrot is fedi), és a higiénés szabályokat is betartják.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.