Az elhízás elleni küzdelem intenzitása szoros összefüggésben van az aktuális szépségideállal. Bár az elmúlt évszázadokban újabb és újabb módszerekkel próbálkoztak az ideálisnak vélt testsúly elérésére, a napjainkban az e célra alkalmazott fogyasztószerek választékához hasonló kínálat soha nem állt rendelkezésre. A testsúlycsökkentés a gyógyszeripar szempontjából is fontos célterület, azonban a fogyasztószerként kifejlesztett gyógyszerek nagy része rövid életű volt a piacon – zömüket mellékhatásaik miatt ki kellett vonni a forgalomból. A fogyasztószerek nagy része ma étrend-kiegészítőként van a piacon, de a készítmények között előfordulnak étrend-kiegészítőnek vagy gyógyszernek tűnő, valójában illegális termékek.
A fogyasztószerek iránti igény fokozódásának oka egyrészt a média által sugallt ideális (sokszor irreálisan „karcsú”) testalkat, másrészt pedig a fejlett országok jelentős részében komoly népegészségügyi problémaként jelentkező elhízás. A WHO adatai szerint a világ felnőtt populációjának 35%-a, megközelítőleg 1,5 milliárd ember túlsúlyos, hazánkban a lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.
A fogyasztószerként forgalomba hozott gyógyszerek jellemzően az anyagcserére hatottak, s mellékhatásaik is ezzel függtek össze: a szív-érrendszer fokozott megterhelése miatt az alkalmazás veszélyei nagyobbak voltak, mint a várható előny. A jelen gyógyszerkutatása modernebb, az éhségérzetre és más módon ható gyógyszermolekulákra irányul, azonban ezek a szerek még kutatási stádiumban vannak. A 20. században kifejlesztett fogyasztó hatóanyagok zömét pedig már kivonták forgalomból, mert ugyan hatásosak voltak, de egyben veszélyesek is (elsősorban a szív-érrendszerre)
Az étrend-kiegészítőként kapható fogyasztószerek – kevés kivétellel – alapvetően azokat a növényeket tartalmazzák, amelyeket már évszázadok által alkalmaznak fogyasztószerként a világ valamely részén. Ezekkel “csak” az a baj, hogy nem képesek megfelelni a fogyni vágyók sokszor irreális elvárásainak. Az igazán markáns hatású “növényi” szerek általában hamisított termékek. A hamisítás ebben az esetben azt jelenti, hogy a termékhez olyan, mellékhatásai miatt már betiltott gyógyszer-hatóanyagot adnak, amely fokozza a fogyasztó hatást. A csomagoláson ezek az összetevők természetesen nincsenek feltüntetve, így a fogyasztó csak akkor foghat gyanút, ha a készítmény kiemelkedően hatásosnak bizonyul vagy alkalmazása komoly mellékhatásokkal jár (vérnyomás-emelkedés, izgatottság, szívdobogásérzés). Ilyen esetben az alkalmazást fel kell függeszteni és egy gyógyszerész segítségével be kell jelenteni a mellékhatást és a minőségi probléma gyanúját. Tapasztalatunk szerint az ilyen termékeket jellemzően ellenőrizhetetlen internetes oldalakon vagy telefonos közvetlen értékesítéssel forgalmazzák, így a beszerzés helye (pl. gyógyszertár) eleve jelentősen csökkentheti a kockázatot.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
