Az év vége közeledtével megugrik a „másnaposság ellenszere” kifejezéssel kapcsolatos keresések száma az interneten. A legtutibb módszer már ősidők óta ismert: aki nem iszik alkoholt, az nem lesz másnapos. Csakhogy ezt szilveszterkor sokaknak nehéz teljesíteni (ugyanúgy, ahogy a fogyni kívánóknak a több mozgást, kevesebb evést).
Bár tudományos áttörés idén sem történt a másnaposság leküzdésében, koreai kutatók figyelemre méltó vizsgálatról számoltak be. Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen távol-keletieket foglalkoztatott intenzíven ez a kérdés, ugyanis őket a lerészegedés és a másnaposság az európaiaknál nagyobb mértékben sújtja genetikai adottságaik miatt.
Mi okozza a másnaposságot?
A másnaposságot az alkohol (kémiailag pontosabban: etanol) bomlástermékei okozzák. Az etanol lebontásának első lépésében két enzim, a CYP2E1 és az alkohol-dehidrogenáz (ADH) játszik szerepet. Az említett két enzim közül az utóbbi jelentősebb, hatására az etanol acetaldehiddé oxidálódik, amelyet egy további enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz (ALDH) ecetsavvá alakít.
A másnaposság szempontjából a fő problémát az acetaldehid felhalmozódása jelenti. Ha több alkohol kerül a szervezetbe, mint amit az ALDH átalakítani képes (azaz túl gyorsan vagy túl sokat iszunk), a feldúsuló acetaldehid sejtekre kifejtett mérgező hatása a jól ismert tünetekben (hányinger, hányás, izzadás, szédülés, gyors pulzus) manifesztálódik.
A másnapossághoz az alkohol okozta kiszáradás is hozzájárul (ezt fejfájásként éljük meg). Rossz minőségű ital fogyasztása esetén egyéb jelen lévő vegyületek is okozhatnak panaszokat. Az etanol mellett ugyanis egyéb alkoholok, aldehidek, ketonok is megjelenhetnek a házilag erjesztett, desztillált italokban, amelyek nem csak másnapossággal, hanem komolyabb következményekkel is járhatnak.
De vissza a másnapossághoz! Az ázsiai populációban viszonylag gyakori az ALDH egy olyan változata, amely lassabban bontja az acetaldehidet, ezért az ő másnaposságuk elhúzódóbb és gyötrőbb. A probléma enyhítésére kézenfekvőnek tűnik az ALDH enzim működésének „támogatása”, erre alkalmas szer azonban egyelőre nincs. Nehezen eldönthető egyébként, hogy jó lenne-e, ha lenne ilyen csodaszer, mert bár a másnaposság kellemetlen, kiiktatásával valószínűleg a mostaninál is nagyobb mértékű lenne az alkoholizálás.
Klinikai vizsgálat alatt a másnaposság
A koreai kutatók hipotézise az volt, hogy egy alaposabb ivás után a „tisztulást” lassítja a béltartalomban található, lassan, de biztosan felszívódó alkohol. Ha a béltartalom kiürül, nemcsak a józanodás gyorsul, de a másnaposság tünetei is enyhülnek – így szólt a kutatók hipotézise.
A kérdés eldöntése érdekében humán vizsgálatot indítottak, amelyben négy önkéntes, egészséges fiatal férfi vett részt. Első lépésként megittak 2,5 g/testsúlykilogramm etanolt tartalmazó vodkát – ez kb. 4-5 dl, azaz jelentős mennyiséget fogyasztottak. Ezt követően rendszeresen mérték a vér alkoholkoncentrációját, ún. vizuális analóg skála segítségével pedig a másnaposság tüneteinek (hányinger, fejfájás, fáradtságérzet) mértékét.
A másnaposság tünetei közvetlenül az első székletürítés előtt volt a legsúlyosabbak, majd az első, valamint a második székletürítés hatására jelentősen enyhültek. Az első székelés után a hányinger csökkent statisztikailag szignifikánsan, a második székelés után a további csökkenés a hányinger, a fejfájás és a fáradtságérzés esetén is szignifikáns volt. A vér etanolkoncentrációja kezdetben gyorsan emelkedett, majd folyamatosan csökkent, és az első székletürítés után hirtelen csökkenéssel elérte a nullát. A székletürítések a vér acetaldehidszintjének jelentős csökkenéséhez vezettek, míg az aceton (az acetaldehid egyik bomlásterméke) szintje az első székelést követően enyhén emelkedett. Az első székletminták átlagos alkohol- és acetaldehid-szintje jelentősen magasabb volt, mint a másodiké.
Az, hogy az első székletürítés után a vér etanolkoncentrációja gyorsan csökkent, arra utal, hogy a bélrendszeri utánpótlás csökkenésével a májenzimek elkezdtek megbirkózni az előttük álló feladattal. Ekkor viszont a vérben még mindig magas volt az acetaldehidszint, és a másnaposság tünetei is jelentősek voltak (egyedül a hányinger csökkent szignifikánsan). Ha valaki ilyen állapotban vezetne, az nem minősülne ittas vezetésnek, azonban a másnaposság tünetei nyilvánvalóan komolyan rontják a biztonságos vezetéshez szükséges képességeket. A második ürítés után a vér acetaldehidszintje jelentősen csökkent, ami a másnapossági tünetek jelentős enyhüléséhez vezetett.
Mi ebből a tanulság? A cikk szerzői így összegzik: „Ha a teljes alkoholabsztinencia nem megvalósítható a mindennapi életben, a bélmozgás elősegítése mielőbbi székletürítés érdekében alternatív stratégiát kínálhat a másnaposság hatásainak enyhítésére és az alkohol okozta májkárosodás kockázatának csökkentésére.” Tudományos szempontból ez valóban így van, de a prevenció még ennél is fontosabb. Ha viszont mégsem jön össze az önmegtartóztatás, 1 (vagy még inkább 2) ürítés mentheti a menthetőt.
Szakmailag lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
Illusztráció: tengr.ai
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
