Még javában tombol a nyár, a kánikula pedig nem csak a szervezetünket, de bőrünket is komoly kihívás elé állítja. A napfénynek számos jótékony hatása ismert, amellett, hogy javíthat a hangulatunkon, elengedhetetlen a bőrben termelődő D-vitamin előállításához is. Óvatosnak kell azonban lennünk, hiszen az UV sugarak hozzájárulhatnak a bőröregedéshez, növelhetik a bőrrák kialakulásának kockázatát, egyes gyógyszerek szedése, vagy bizonyos krémek, kenőcsök alkalmazása mellett pedig fokozott lehet a bőrkárosodás kockázata.
Mi az a fényérzékenység? Avagy miért kell vigyázni a napsugárzással?
A fotoszenzitizáció során bizonyos anyagok – például gyógyszerek, krémek vagy növényi vegyületek – fokozzák a bőr érzékenységét az UV-sugárzással szemben. Ennek következtében a napfény hatására fototoxikus vagy fotoallergiás reakció alakulhat ki, amelyek tünetei hasonlítanak a napégéshez, de akár súlyosabb bőrkárosodást is okozhatnak.
A köznapi értelemben vett fényérzékenységnek két fő típusa ismert:
A fototoxicitás, vagy fototoxikus bőrgyulladás napozás után néhány órával, a fény által ért bőrfelszínen, napégéshez hasonló tünetekkel, piros foltokkal, hólyagokkal jelentkezik.
Fotoallergia esetén bizonyos gyógyszerek az UV-sugárzás hatására olyan kémiai átalakuláson mennek keresztül, amely során a keletkező vegyületek az immunrendszer túlérzékenységi reakcióját válthatják ki. Mindemellett károsodhatnak a bőrsejtek, kiütések, viszketés, gyulladás vagy napégéshez hasonló tünetek, hámlás és bőrirritáció is jelentkezhet. Ez a bőr olyan területeit is érintheti, amelyeket nem érte közvetlen napsugárzás. A tünetek jellemzően 24-72 órával a napozás után alakulnak ki.
A fotoallergiás reakciót kiváltó gyógyszer-hatóanyagok közé tartozik például a vérnyomáscsökkentőként használt hidroklorotiazid és furoszemid vízhajtó, a ciprofloxacin, levofloxacin, szulfametoxazol és a doxiciklin antibiotikumok, valamint bizonyos hormontartalmú gyógyszerek, például egyes fogamzásgátlók. A fájdalomcsillapításra használt krémek hatóanyagai is okozhatnak ilyen mellékhatást.
A tünetek kezelésére hűsítő, gyulladáscsökkentő, bőrregeneráló krém, a viszketésre antihisztamin tartalmú kenőcs alkalmazható. Ez utóbbinál azonban óvatosnak kell lennünk, hiszen a helyileg alkalmazott difenhidramin tartalmú készítmények is fényérzékenyítő hatással bírhatnak.
Bár ezek a tünetek egy idő után általában maguktól is elmúlnak, az UV-fénynek való kitettség növelheti a tartós károsodás vagy a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Mi a helyzet a külsőleges készítményekkel?
A közösségi médiának köszönhetően a bőrápolási rutinok népszerűsége az utóbbi években az egekbe szökött. Azonban nem csupán a gyógyszerek, a szépségápolási termékek is tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek fényérzékenységet okozhatnak.
A termékek címkéit érdemes alaposan tanulmányozni, hiszen a retinolos szérumok, a benzoil-peroxidot tartalmazó pattanás elleni gélek sebezhetőbbé tehetik a bőrt a napkárosodással szemben. A bőrhámlasztók ugyan segítenek eltávolítani az elhalt hámsejtek felső rétegét, hogy kisimítsák és ragyogóvá tegyék az arcbőrt, azonban ezzel megkönnyítik az UV-sugarak behatolását a bőrbe és foltos pigmentképződéshez vezethetnek.
Óvatosnak kell lennünk továbbá például a hámlasztóként, ránc- és pigmentfoltcsökkentőként használt alfa- (AHA, pl. glikolsav, mandulasav, tejsav, citromsav), valamint a pattanásos, zsíros, mitesszeres bőr kezelésére használt béta-hidroxi savakkal (BHA, pl. szalicilsav), hiszen ezek szintén fényérzékenységet okozhatnak.
A növények sem veszélytelenek!
Bizonyos növényekben található furokumarin típusú vegyületek a bőrünkre kerülve UV hatására aktiválódnak és károsíthatják a bőrszövet sejtjeit.
Ilyen vegyületek találhatóak meg többek között például a zellerben, a petrezselyemben, a paszternákban, a kaukázusi medvetalpban, sárgarépában, korianderben. Így amennyiben ezekkel a növényekkel érintkezünk, bőrünket fedő ruházat viselése, alapos kézmosás és fényvédő használata javasolt.
Az orbáncfüvet elsősorban nyugtalanság, álmatlanság kezelésére alkalmazzák. Amellett, hogy sok gyógyszerrel kölcsönhatásba lép, a benne található hipericin fényérzékenyítő tulajdonságokkal is rendelkezik (bár ez csak túladagolás esetén jelentkezik).
A citrusfélék levében (citrom, lime, narancs, grapefruit) található furokumarinok, valamint a gyakran parfümökben használt bergamottolaj bergapten nevű vegyülete fény hatására csepp alakú bőrelváltozásokat okozhat..
„Margarita-égésnek” nevezik azt a reakciót, amelyet a népszerű koktélhoz adott lime okoz. Ez viszkető kiütésekkel, duzzanattal és folyadékkal teli hólyagokkal, fájdalommal járhat, amelyek általában egy-két nappal a napozás után jelennek meg, és napokig fennmaradhatnak.
Védjük a bőrünket!
A fenti példák is jól szemléltetik, hogy mennyire fontos a megfelelő fényvédelem.
A jelenlegi ajánlások a napon való tartózkodás előtt, majd nagyjából kétóránként ismételve széles spektrumú (UVA és UVB ellen is védelmet nyújtó), legalább 30 faktoros (SPF 30) fényvédő vagy naptej alkalmazását javasolják. A fényvédő használata még télen is fontos, hiszen például síelés esetén a hóról visszaverődő UV sugárzás is veszélyes lehet a bőrünkre nézve.
Érdekesség: Az SPF szó az angol Sun Protecting Factor szóból ered és az utána következő szám azt mutatja meg, hogy az adott fényvédő alkalmazásával hányszor több időt tölthetünk el a napon bőrpír keletkezéséig, mint fényvédelem nélkül. A védelmi szint skálája nem egyenesen arányos, a 100-as faktorszám nem jelent kétszer nagyobb védelmet, mint az 50-es, ezért a megtévesztés elkerülése végett napainkban az 50-nél magasabb faktorszámot egységesen 50+-ként tüntetik fel a gyártók.
Mit tehetünk még a bőrünk védelméért?
- Viseljünk kalapot, sapkát, és olyan ruházatot, amely megvéd bennünket a napsugárzástól.
- Ha a szabadban kell lennünk, igyekezzünk árnyékos helyet találni, különösen 11 és délután 4 óra között kerüljük a közvetlen napsugárzást.
- Mindig figyeljünk oda a bőrelváltozásokra, járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra. A Magyar Dermatológiai Társulat oldala, a SKINDEX segítségével részletesebben is tájékozódhatunk a fényvédelem és a bőrelváltozások témakörében.
De mi lesz a D vitaminnal?
Természetes napfény hatására a D-vitamin termelődése 15-20 perc után eléri a maximumát, tehát már ennyi idő alatt biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin szintet a szervezetünkben. A hosszabb napozás nem jár további előnyökkel, viszont növeli a bőrkárosodás kockázatát.
A kutatások szerint a fent említett biztonsági intézkedések nem befolyásolják jelentősen a D vitamin termelést, és odafigyeléssel alkalmazva őket kicsi eséllyel vezetnek D-vitamin hiányhoz. Mindemellett az élelmiszerek segítségével is biztosíthatjuk a megfelelő D vitamin szintet (például zsíros halak, tojás és tejtermékek fogyasztásával). D-vitamin hiány esetén pedig étrendkiegészítőkhöz is nyúlhatunk, amelyekkel biztosíthatjuk a megfelelő vitaminszintet, amellett, hogy megvédtük bőrünket a káros sugaraktól.
A megfelelő fényvédelem tehát nemcsak esztétikai kérdés, hanem hosszú távon is egészségünk egyik alappillére. A bőrdaganatok a leggyakoribb rosszindulatú elváltozások közé tartoznak, ugyanakkor a legnagyobb arányban megelőzhetők is, hiszen kialakulásuk hátterében leggyakrabban a túlzott napsugárzás áll. Tudatos odafigyeléssel, megfelelő termékek használatával nemcsak a leégés, hanem a súlyosabb bőrkárosodások is megelőzhetők – még fényérzékenyítő gyógyszerek szedése mellett is.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.
