
Egy friss hír szerint Donald Trump elérte, hogy az USÁ-ban kapható kólában ezentúl „VALÓDI nádcukor” lesz. Ezt írta közösségi oldalán:
"Beszéltem a Coca-Colával arról, hogy az Egyesült Államokban a kólában VALÓDI nádcukrot használjanak, és belementek ebbe. Szeretnék köszönetet mondani a Coca-Cola minden illetékesének. Ez egy nagyon jó lépés lesz tőlük - majd meglátjátok. Egyszerűen jobb lesz!"
Ennek az apró, elsőre uborkaszezonba illőnek tűnő hírnek számtalan komoly vetülete van. Az amerikai Coca Colát magas fruktóztartalmú cukorsziruppal (high fructose corn syrup, HFCS) édesítik – egyébként a magyart is -, ezt váltaná le most Trump nádcukorra. Mindez komolyan érintené a mezőgazdaságot: az USÁ-ban 90 millió hektáron termesztenek kukoricát, ennek kb 8%-át kifejezetten a HFCS előállításának alapanyagaként. Ha csak a Coca Colát állítanák át nádcukorra, már az is hatalmas piaci mozgásokat indíthat el. Vajon van-e egyáltalán belföldi kapacitásuk ennyi cukornád előállítására és feldolgozására?
De ebbe nem mennék bele mélyebben, mivel ez egy számomra idegen terület. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy a gazdasági szempontokon túl mi motiválhatja az amerikai elnököt?
A háttérben a jogász végzettségű egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy áll, aki már évek óta kritizálja a Coca Colát a HFCS használatáért, mert szerinte ez az anyag a felelős a gyermekkori elhízás magas arányáért. Már tavaly ősszel felmerült, hogy megpróbálja rávenni a céget a HFCS lecserélésére, de ezt akkor még pletykának minősítették.
Robert F. Kennedy álláspontja több témában (védőoltások, autizmus stb.) unortodox – azaz ellentétes a tudomány mai állásával, és néha a józan ésszel is. Ha közelebbről megnézzük, a HFCS-sel kapcsolatos felbuzdulása mögött is több az érzelem, mint a ráció – legalábbis nem állnak rendelkezésre tudományos adatok arról, hogy miért és mennyivel lenne rosszabb a HFCS, mint a nádcukor.
A nádcukor kémiailag szacharóz – ugyanezt a cukrot tartalmazza a cukorrépából előállított répacukor. A szacharóz egy diszacharid, azaz egy glükózból (szőlőcukor) és fruktózból (gyümölcscukor) felépülő molekula. A HFCS-ben ugyanez a két molekula található meg, csak nincsenek összekapcsolódva. A szacharózban a fruktóz- glükóz arány (logikusan) 50:50, a HFCS-ben pedig 42-55:58-45 (azaz ebben is kb fele-fele). Az 55% fruktózt tartalmazó HFCS-t jellemzően üdítők, a 42% fruktózt tartalmazókat pedig más feldolgozott élelmiszerek édesítésére használják.
A bélben a szacharóz nem, a glükóz és a fruktóz viszont képes felszívódni, ezért a szacharóznak előbb le kell bomlania az említett két egyszerű cukorra. Az átalakítást végző enzim a megtalálható a bélrendszerben, és a szacharóz glükózzá és ruktózzá alakítása gyorsan végbemegy. A szacharóz (pontosabban a belőle képződő fruktóz és glükóz) valamivel lassabban szívódik fel, mint a HFCS, de ettől eltekintve nincs jelentős különbség:
- kalóriatartalmuk ugyanannyi
- glikémiás indexük kb. ugyanakkora
- az inzulintermelésre kb. ugyanúgy hatnak
- az éhségérzetre kb. ugyanúgy hatnak
- a nem alkoholos zsírmáj kockázatát kb. ugyanannyira emelik
- az elhízás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát kb. ugyanannyival emelik.
Nem önmagában a HFCS veszélyes, hanem az, ha sokat fogyasztanak belőle. Ha a HFCS-t lecserélik szacharózra, de a fogyasztás mértéke nem változik, semmilyen kedvező népegészségügyi hatás nem várható. Ma már senki nem vitatja, hogy a vércukorszintet gyorsan emelő cukrok az elhízástól a cukorbetegségen át a szív-érrendszeri kórképekig számos krónikus betegség kockázatát jelentősen emelik. Több haszna lenne az olyan kezdeményezéseknek, amelyek az egészséges ételek fogyasztását ösztönöznék – felvilágosítással, adókedvezményekkel vagy egyéb eszközökkel. S nem csak az USÁ-ban – nálunk is.

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.