„Felejtsd el a napi 2 liter tiszta vizet, ne roncsold a veséidet. (…) Valószínűleg te is hallottad már, hogy naponta meg kell inni 2 liter vizet. Ez a szabály annyira beépült a köztudatba, hogy sokan szinte kényszeresen cipelik magukkal a kulacsot – csak épp elfelejtjük megkérdezni: valóban mindenkinek erre van szüksége? (…) A folyadékszükséglet nagyon egyéni, és bizony káros is lehet, ha valaki erőltetetten iszik túl sok vizet. A vesék túlterhelődhetnek, és szélsőséges esetben akár vízmérgezés is kialakulhat – ami a vér nátriumszintjének veszélyes csökkenéséhez vezethet.”

Így ír a nem éppen mértékadó Kiskegyed.hu, és remélhetőleg sokakban azonnal felébred a kétely a cikk üzenetével kapcsolatban.

Nem igaz ugyanis, hogy a napi 2 liter víz elfogyasztása egy egészséges felnőtt számára káros, veszélyes lenne. A víz az élet alapja, ezért folyamatosan pótolnunk kell ahhoz, hogy a szervezetünk jól működjön. Ehhez napi kb. 2 liter víz megivására van szükségünk (de erről majd később). Ha tartósan kevesebbet iszunk valamennyivel, mint szükséges, nem kell drámai következményekkel számolnunk, „csak” a következőkkel:

• Húgyúti fertőzések gyakoribb előfordulása – nem ürül megfelelően a vizelet, könnyebben megtelepednek a kórokozók
• Vesekő kialakulásának fokozott kockázata – a sűrűbb vizeletben nagyobb az esély a kristályok kiválására
• Székrekedés
• Csökkent szellemi teljesítmény
• Fejfájás
• Időseknél nő az elesések és kórházba kerülés kockázata.

A kevés ivás és a rák kockázata

Kevesen tudják, de igazolt tény: a nagyon kevés vizet ivóknál (kevesebb mint 1,3 l/nap) a húgyhólyagrák kockázata jelentősen magasabb, mint azoknál, akik napi legalább 2,5 l vizet isznak. Hasonló megfigyeléseket tettek a vastagbéldaganatok esetén is. Előbbi a toxikus anyagok húgyhólyagbeli koncentrációjának növekedésével, utóbbi a székrekedéssel magyarázható (ilyenkor nagyobb mennyiségben szívódnak vissza a székletből a mérgező, rákkeltő anyagok).

A hirtelen kiszáradás veszélyes

Ha a kiszáradás akut (azaz rövidebb időn belül a szükségesnél jóval kevesebbet iszunk), a következmények markánsabbak lehetnek:

• Fejfájás, szédülés, koncentrációs zavar
• Fáradékonyság, levertség
• Szívritmuszavar
• Időseknél zavartság, eszméletvesztés is előfordulhat.

Mindez abból adódik, hogy az ionok koncentrációja a szervezetben megváltozik. A vérben megnő az ionok koncentrációja, ez pedig sejtműködési zavarokhoz vezet. A nátriumion koncentrációjának növekedése miatt a sejtek víztartalma csökken (a víz kiáramlik, hogy hígítsa a vérplazmát), erre az idegsejtek a legérzékenyebbek. A káliumion koncentrációja a szívritmuszavart, a magnézium- és kalciumionoké izomműködési zavart eredményezhet. Kiszáradás nemcsak azért alakulhat ki, mert keveset iszunk, hanem azért is, mert túl sokat izzadunk (nyáron, aktív sportolás esetén).

Mennyit kell inni?

A kiegyensúlyozott folyadékháztartást célozva számos nemzeti ajánlás létezik, ezek jellemzően napi 2-2,5 l víz elfogyasztását javasolják felnőtteknek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása ezzel összhangban nőknek napi 2l, férfiaknak napi 2,5 l víz elfogyasztását javasolja.

Mi a helyzet a gyermekekkel?

Fél éves korig (szerencsés esetben) a folyadékbevitel fő forrása az anyatej. Az ebből származó vízbevitel 100-190 ml testtömegkilogrammonként.

A 6-12 hónapos korosztály számára a napi 800-1000 milliliteres teljes vízbevitel javasolt (ennek egy része természetesen szintén anyatej).

A második életévre a megfelelő teljes vízbevitel 1100-1200 ml/nap. A 2-3 éves fiúk és lányok esetében 1300 ml/nap; a 4-8 éves fiúk és lányok esetében 1600 ml/nap; a 9-13 éves fiúk esetében 2100 ml/nap; a 9-13 éves lányok esetében 1900 ml/nap. A 14 évesnél idősebbek a vízbevitel szempontjából felnőttnek számítanak.

Mi van, ha hirtelen túl sokat iszunk?

Ha rövid időn belül nagyon sok vizet iszunk, az, csakúgy, mint a hirtelen kiszáradás, az szervezeten belüli ionkoncentráció megváltozása miatt okoz problémákat. A legkomolyabb következménye a nátriumion-koncentráció csökkenésének van. Ilyenkor a víz elkezd beáramlani a sejtekbe, ami agy- és tüdőödémát (vizenyőt) okozhat. A tünetek közé tartozik a fejfájás, hányinger, hányás, zavartság, izomgörcsök. Ehhez azonban jó sokat kell inni (legalább 5-10 liter néhány órán belül). Ismertek olyan sajnálatos esetek, amikor egy vízivással kapcsolatos fogadás végződött tragikusan, de még jellemzőbb, hogy a vízmérgezés azért alakul ki, mert az intenzíven izzadó és/vagy sportoló egyének a folyadékveszteségüket alacsony ásványianyag-tartalmú csapvízzel, üdítővel pótolják. Jelentős folyadék- és ionveszteséggel járó tevékenység esetén ezért javasolt nemcsak vizet, hanem az ionokat is pótolni, például izotóniás italok fogyasztásával.

Mi történik, ha tartósan túl sok vizet iszunk?

Mint oly sok kérdést, ezt is megvizsgálták már tudományos alapossággal. Azt találták, hogy ha hetente 2 literrel növelik meg a naponta elfogyasztott víz mennyiségét, napi 7,4-9,6 l víz elfogyasztása sem változtatta meg a vérben az ionok koncentrációját. Egyeseknél hányinger, hasmenés jelentkezett, de ez, csakúgy mint a gyakori vizelés, nem túlságosan meglepő. Mérgezésre utaló jelet nem figyeltek meg.

Ha a szervezetet hozzászoktatjuk, akkor a napi ajánlást (2-2,5 l) ésszerű értékben meghaladó mennyiségű víz elfogyasztása semmilyen veszéllyel nem jár. Azok a fiatalok, akik egész nap magukkal hurcolják a kulacsukat és 3-4 liter vizet isznak, semmilyen veszélynek nem teszik ki magukat. Alaptalan tévhit, hogy a veséjük túlterhelődik, károsodik. A túl sok víz fogyasztása csak azoknak lehet veszélyes, akik szívelégtelenségben vagy veseműködési zavarban szenvednek, vagy olyan gyógyszert szednek, amely kiüríti a szervezetükből a nátriumot (bizonyos vizelethajtók).

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.