A szakirodalomban tinnitusként emlegetett, hétköznapi értelemben fülzúgásnak vagy fülcsengésnek nevezett betegség egyre több embert érint. Jellemző rá, hogy a beteg zörejeket, sípolást, zúgást vagy csengést hall a fülében, azonban ezeknek a hangoknak nincs külső hangforrása, amely kiváltaná őket.
A tünetek hátterében számos ok állhat, az utóbbi években pedig egyre több figyelem irányult arra az összefüggésre, amely szerint a gyomor-bélrendszeri problémák – különösen a refluxbetegség – és a fülzúgás kialakulása között kapcsolat állhat fenn. A reflux során a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, amely különféle panaszokat, köztük gyomorégést okozhat – de az már meglepőbb, hogy akár fülzúgást is…
„Ég a gyomrom”
A reflux, tudományos kifejezéssel GERD, amely az angol gastroesophageal reflux disease kifejezésből ered, a gyomortartalom, különösképpen a gyomorsav visszafolyását jelenti a nyelőcsőbe, garatba, szájüregbe. Ez számos emésztőrendszeri tünetet okoz, például a köznapi gyomorégésként is emlegetett kellemetlen, irritáló érzést, vagy az úgynevezett regurgitációt, amely a gyomortartalom visszafolyásának érzete a szájüregben vagy az algaratban. Mindemellett a betegség gyakran mellkasfájdalommal, krónikus köhögéssel, asztmaszerű tünetekkel, fogászati károsodással, gégegyulladással is jár.
Kialakulása több okra vezethető vissza, például a nyelőcső alsó záróizmának átmeneti elernyedése, csökkent tónusa, az elnyúlt gyomorürülés, rekeszsérv és a belső szervek túlérzékenysége is hozzájárulhat a tünetekhez.
A betegség becslések szerint a populáció körülbelül 13%-át érinti, nők között és 50 év felett gyakrabban előfordul, az elhízás, a dohányzás és egyes gyógyszerek (nem szteroid gyulladáscsökkentők) növelhetik a GERD kialakulásának kockázatát. A refluxbetegséggel küzdők körében közel hétszeres a kockázata a fülzúgás kialakulásának.
Gátoljuk a protonpumpákat!
Kezelésére többféle – életmódbeli és gyógyszeres – lehetőség is rendelkezésre áll. A gyógyszeres terápiák közül a leghatékonyabbnak az úgynevezett protonpumpagátlók (PPI, proton pump inhibitor) számítanak, hiszen ezek a hatóanyagok (pantoprazol, rabeprazol, esomeprazol stb.) a gyomorsavtermelés közvetlenül képesek gátolni.
Fülzúgás? Fülcsengés?
A fülzúgás – köznapi nevén fülcsengés – olyan hangérzetet jelent, amelynek nincs külső zajforrása. Leginkább magasabb frekvencián jelentkezik, és hosszú távon akár hallásvesztéshez is vezethet. Kialakulásának pontos mechanizmusa máig nem teljesen tisztázott, azonban elsősorban a fülben levő csiga károsodását teszik érte felelőssé. A betegség a felnőtt populáció körülbelül 10%-át érinti, enyhe női dominancia figyelhető meg benne, a tünetek leggyakrabban 50 éves kor felett jelentkeznek.
A fülzúgás tüneteit számos szervrendszer, így a közép- és belsőfül, valamint a központi- és perifériás idegrendszer zavarai is okozhatják. Mindemellett a fertőzések következtében kialakult gyulladás, a hosszú távú, káros hanghatásoknak való kitettség (hangtrauma), genetikai tényezők, illetve fülkárosító vegyszerek, gyógyszerek (egyes antibiotikumok és vérnyomáscsökkentők) is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Az utóbbi időben a cukorbetegséget, szív- és érrendszeri betegségeket, érelmeszesedést, magas vérnyomást, autoimmun kórképeket, szénanáthát és a pajzsmirigybetegségeket is kapcsolatba hozták vele. Gyakran ez az első tünete a lappangó érelmeszesedésnek.
Ugyan a fülzúgás önmagában nem életet veszélyeztető állapot, de jelentősen megnehezítheti a mindennapokat, az életminőség romlásához vezet.
Tényleg a gyomorsav okozza a fülzúgást?
Az úgynevezett „csendes refluxként” is ismert betegségben a sav magasabbra, a garat és gége területére jut el, s ez a fül-orr-gégészeti panaszokat, például fülzúgást is okozhat. A savas kémhatású folyadék a garat és a gége irritációjához, sőt gyulladáshoz is vezethet, károsíthatja középfület és belsőfület, aktiválhatja a bolygóideget, ezáltal szintén hozzájárulhat a fülzúgás érzéséhez.
Ezek után logikusnak tűnhet, hogy a gyomosavcsökkentő gyógyszerek mérsékelhetik a fülzúgást. Ezzel szemben a kutatások során a PPI gyógyszerek sem okoztak javulást a fülzúgásban, sőt azt figyelték meg, hogy a protonpumpa-gátlók önmagukban is kb. másfélszeresére növelhetik a fülzúgás kialakulásának kockázatát. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek a gyógyszerek megzavarják a közép- és belsőfül egyensúlyát, a csiga oldalsó falában található protonpumpa gátlásával, ráadásul a csiga keringését is befolyásolják. Lehetséges mechanizmusként tartják számon azt is, hogy ezek a gyógyszerek alacsony magnéziumszinthez vezethetnek. A magnézium kiemelt szerepet játszik a hallófunkciókban, hiányában fülzúgás, hallásvesztés alakulhat ki.
Bár a reflux és a fülzúgás közötti kapcsolat elsőre meglepőnek tűnhet, az utóbbi évek kutatásai alapján egyre több jel utal arra, hogy a gyomorsav visszaáramlása valóban hatással lehet a fül-orr-gégészeti tünetek, köztük a fülzúgás kialakulására is. A fülzúgás egy rendkívül összetett tünetegyüttes, amely mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, így a pontos diagnózis és a célzott kezelés kulcsfontosságú.
Mit tehetünk a kockázatcsökkentés érdekében?
Magyarországon nagyon sokan szenvednek gyomorégésben, s nagyon sokan szednek gyomorsavcsökkentő gyógyszereket – olyanok is, akik számára ezek indokolatlanok. Érdemes tisztában lenni a kockázatokkal, a PPI-gyógyszerek szedésének indokoltságáról konzultálni egy gyógyszerésszel vagy a kezelőorvossal, az életmód és az étrend változtatásával pedig csökkenteni a gyomorégés rizikóját:
- Törekedjen az egészséges testsúly megtartására, mivel a túlsúly fokozza a hasi nyomást, ezzel elősegítve a reflux kialakulását.
- Ne étkezzen lefekvés előtt legalább 2–3 órával.
- Éjszakai panaszok esetén emelje meg az ágy fejvégi részét kb. 15–20 cm-rel, hogy a gyomorsav ne tudjon visszaáramlani a nyelőcsőbe.
- Kerülje a dohányzást.
- Törekedjen a stressz csökkentésére, mivel a krónikus stressz fokozhatja a refluxos tüneteket.
- Kerülje a savas és irritáló ételeket, mint például a paradicsom, citrusfélék, ecetes savanyúságok, csípős fűszerek, hagyma és fokhagyma.
- Csökkentse a zsíros ételek fogyasztását, mivel ezek lassítják a gyomor kiürülését és fokozzák a reflux kockázatát.
- Mérsékelje a koffein és a csokoládé bevitelét, mivel ezek csökkenthetik az nyelőcső-záróizom tónusát.
- Kerülje az alkoholt és a szénsavas italokat, amelyek fokozhatják a gyomorban lévő nyomást és elősegíthetik a savas visszaáramlást.
- Fogyasszon kisebb adagokat gyakrabban, ezzel megelőzhető a gyomor túlzott teltsége.
- Figyelje meg, mely ételek váltanak ki panaszt, és ezeket kerülje; az étkezési napló vezetése segítséget nyújthat.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.
