A borostyán örökzöld – nemcsak a növény, hanem a borostyánkőből készült, a fogzás könnyítését segítő (vagy ezt ígérő) termékek. Körülbelül 15 évvel ezelőtt, amikor először láttam borostyánból készült nyakláncot egy kisgyermek nyakában, még nem gyanakodtam. De amikor már a sokadik ismerősünk gyermeke viselt ugyanolyan, aranybarna kövekből készült ékszert, felébredt bennem a gyanú, hogy a borostyán iránti kereslet fellángolása mögött több van, mint egyszerű divat. És valóban: az érintett szülőktől értesülhettem, hogy a borostyánnyakláncot gyógyhatása miatt aggatják csemetéik nyakába. Megpróbáltam utánajárni, mennyire megalapozott a borostyánnyaklánc fogzáskönnyítő hatása, s ebből született a ködpiszkáló blog egyik első és legolvasottabb írása.
Úgy tűnik, a borostyánkő fogzáskönnyítőként való használata továbbra is népszerű, sőt az alkalmazás módja az utóbbi években bővült: a nyaklánc mellett már borostyánt (borostyánkő-darálmányt) tartalmazó párnát is vásárolhatnak az aggódó szülők. Indokoltnak tűnik, hogy áttekintsük: az elmúlt bő 10 évben hogyan alakultak a borostyán fogzáskönnyítő, fogzási fájdalmat csillapító hatásával kapcsolatos kutatások.
Az illóolaj a hatás kulcsa?
A borostyántermékeket forgalmazó honlapok alapján úgy tűnik, nem sok minden történt az elmúlt 13 évben: a hatás feltételezett módjával kapcsolatban szó szerint ugyanazt olvashatjuk ma is, mint 13 éve:
Napjainkban két különböző magyarázat terjedt el arról, hogy miért van nyugtató hatása a borostyán viselésének fogzó gyermekeknél. Az egyik azt mondja, hogy a bőrrel érintkezve a testhő hatására illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak.
A borostyánkő, másnéven szukcinit a szerves ásványok közé tartozó féldrágakő, amely fenyőfélék megkövesedett gyantájából áll. A szukcinit név utal az eredetre: a sucus latin szó nedvet (gyantát) jelent. A borostyánkő színe sárgától a barnáig terjed. 150 °C-on meglágyul, 250 °C fölött megolvad. A borostyán összetevői között megtalálható a borostyánkősav (3-8%), egyéb szerves savak, de legjelentősebb mennyiségben polimerizált diterpéneket tartalmaz. Illóolaj azonban egyáltalán nincs benne, így tévedés ennek tulajdonítani a hatást (egyébként, ha lenne is benne: nem ismerünk olyan illóolajat, amely a bőrön keresztül felszívódna képes lenne csökkenteni egy másik testrész fájdalmát).
Vagy az elektromosság?
A másik nézetet azon tudományos felfedezésekre alapul, amelyek azt mutatják, hogy a borostyánnak elekromágnes aktívitása van, és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel.
A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz – ezt a tulajdonságát az ókori görögök is felismerték (az elektro- tövű szavak a borostyán görög nevéből – élektron – származnak). Egyébként több műanyag rendelkezik hasonló tulajdonsággal, ezért pattog a műszálas ruha, ha levesszük, és ezért áll égnek a frissen mosott, műanyag fésűvel fésült hajunk. Az a fenti állítás, amely szerint a borostyán organikus energiát termel, természettudományos nonszensz. Ha van is valamilyen hatása a borostyánkőnek, az biztosan nem az organikus energiatermelésére vezethető vissza.
Esetleg a borostyánkősav?
A Balti Borostyán 3-8% borostyánkősavat – egy tudományosan vizsgált gyógyászati alkotóelemet – tartalmaz, melyet a kortárs orvoslásban is használnak. Borostyánkősavat legmagasabb arányban a borostyán kéregben – a külső rétegben találhatunk. A Nobel-díjas Robert Koch (1886), a modern bakterológia úttörője bebizonyította, hogy a borostyánkősavnak nagyon pozitív hatása van az emberi testre. Az 1930-as, ’40-es években európai biokémikusok felfedezték, hogy a borostyánkősav egy aminosav, mely a test minden sejtjében termelődik, mely képes az aerob légzésre, és részt vesz a ciromsav- vagy Krebs-ciklusban. Így alakulnak át a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék energiává.
A fenti szöveg az arra hajlamosak megtévesztésére alkalmas áltudományos halandzsa. A nyilvánvaló tévedéseken túl (pl. a borostyánkősav nem aminosav) az ilyen szövegekre jellemző “trükk”, hogy híres, lehetőleg Nobel-díjas tudósokra hivatkoznak – minden alap nélkül. Azt ugyanis nem feltétlenül tudja mindenki, hogy Robert Koch Nobel-díjának semmi köze nem volt a borostyánkősavhoz (a tüdőbajjal kapcsolatos kutatásaiért kapta), sőt, az sem igaz, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezetre kifejtett pozitív hatását bizonyította volna. A valóság az, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezeten belüli képződését tanulmányozta. A borostyánkősav az emberi sejtek anyagcseréjében részt vevő, a citromsavciklusban képződő fontos vegyület, ebből azonban nem az következik, hogy szükséges lenne kiskanállal fogyasztanunk, a bőrünkre kennünk vagy akár nyaklánc formájában adagolnunk
Egyes forgalmazók szerint a borostyánkő fájdalomcsillapító hatása a bőrrel érintkező kőből a bőrön át felszívódó borostyánkősav gyulladáscsökkentő aktivitásával magyarázható. Jól hangzik, csak nem igaz. Egy kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a borostyánkőből nem szívódik fel borostyánkősav a bőrön át (mert a kőből nem szabadul fel ez az anyag). A borostyánkősav gyulladáscsökkentő hatását külön is megvizsgálták, és kiderítették, hogy kis mennyiségben nem csökkenti a gyulladást – nagyobb koncentrációban pedig a sejtekre mérgező. De ez tulajdonképpen irreleváns is, mert a kőből ez az anyag nem jut be a szervezetbe.
A borostyánkövet propagáló oldalakon gyakran megtalálható hivatkozás szerint a hatásban szerepe lehet a borostyánkősav állatokon megfigyelt nyugtató, szorongásoldó aktivitásának. Valóban ismert egy egereken elvégzett vizsgálat, azonban ennek eredményeinek értékeléséhez érdemes segítségül hívni a józan paraszti észt. A vizsgálatban az állatok 3-6 mg/testsúlykilogrammos egyszeri dózisban kaptak borostyánkősavat, ami egy 5 kg tömegű csecsemő esetén 15-30 mg-os dózis jelent. A nyaklánc tömege tehát kb. ennyivel kellene csökkenjen naponta, hogy a csecsemő fogzással összefüggő szorongása (tehát nem a fájdalom!) csökkenjen.
Nemrég egy kutatócsoportnak az is eszébe jutott, hogy a borostyánkősav a borostyánból a bőr baktériumflórája hatására szabadul fel. Kiderült, hogy a baktériumok sem képesek borostyánkősavat fakasztani a borostyánból, ám van olyan baktérium, amely a normál bőrflóra tagja, és a borostyán jelenléétől függetlenül képes némi borostyánkősavat termelni…
Aki mégis úgy gondolja, hogy a nyaklánc hatása a láncból felszívódó borostyánkősav hatásán alapul, annak javaslom, hogy rendszeresen méregesse a nyaklánc tömegét, és feltétlenül értesítsen, ha csökkenést tapasztal. A 2012-ben megjelent cikkem óta nem érkezett ilyen jelzés…
Egyáltalán: hatásos-e?
A fogzáskönnyítő hatás módja tehát nem ismert, de ettől még akár hatásos is lehet(ne) a nyaklánc. Sajnos azonban erre sincs bizonyíték: egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkő fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő hatását igazolná. A láncot és párnát forgalmazók honlapjain megtalálható vásárlói beszámolók – remélem, nem csak számomra – nem jelentenek perdöntő bizonyítékot. Ha pedig az internetes fórumokon olvasható fogyasztói tapasztalatokat nézzük, a kép meglehetősen vegyes: van, akinek beválik, és van, akinek nem. A gyerekek foga egy idő után mindenképp kinő, a fájdalom meg ezzel együtt elmúlik. Van, aki ezt egyértelműen annak tulajdonítja (a láncot forgalmazók nagy örömére), hogy a gyermek nyakába egy néhány ezer forintos nyakláncot akasztott vagy vett egy párnát – más viszont nincs meggyőződve erről az összefüggésről. A nyaklánc töretlen és a párna növekvő népszerűsége nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy az az elképzelés is évszázadok óta tartja magát, hogy ha egy új helyen alszunk, és megszámoljuk a szoba sarkait, az álmunk valóra válik…
Lehet-e veszélyes?
A hatásosságról nem szólnak tudományos cikkek, arról azonban vannak beszámolók, hogy a nyaklánc fulladásveszélyt okozott csecsemőknél. Ez nem meglepő, hiszen egy amerikai fogyasztóvédelmi vizsgálat rámutatott: a tesztelt nyakláncok kb. fele nem szakadt el az előírt erő hatására (azaz fulladásveszélyt okozhat). További veszélyforrás, hogy egy másik kutatás szerint a borostyánnyakláncok rendszerint baktériumokkal szennyezettek, emiatt fertőzésforrásnak számítanak.
Mivel segíthető a fogzás?
Jó hír, hogy a gyermekek foga magától is kinő, ehhez nem szükséges semmilyen kezelés. A fog kinövését legfeljebb a rágás segítheti, a rágóka lehűtése pedig némileg a fájdalmat is mérsékli. Az érintett ínyrész óvatos masszírozása (tiszta kézzel vagy egy hideg, tiszta törölköző segítségével) is segíthet. Ha a fogzás nagyon megviseli a csecsemőt vagy a kisgyermeket, a fájdalmat helyi (kenőcs) vagy szájon át adható (szirup) fájdalomcsillapítóval csökkenthetjük. A gyulladáscsökkentőt vagy helyi érzéstelenítőt tartalmazó termékek javasolt adagolása semmiképpen nem léphető túl! Ha a fogzás komolyabb panaszokkal, fogínygyulladással, egyéb szájüregi elváltozásokkal jár, orvoshoz kell fordulni.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
