A szív- és érrendszeri betegségek (angolul cardiovascular diseases, rövidítve CVD) már több mint 3 évtizede állnak a halálozási lista élén és még napjainkban is világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. A halálozások körülbelül egyharmadáért felelősek, 2021-ben például 20,5 millió ember halálát okozta CVD. Éppen ezért nagyon fontos és sürgető feladat a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek feltárása.
Az elmúlt években egyre több bizonyíték utalt arra, hogy az egészségtelen életmód, többek között a nem megfelelő alvási szokások is növelhetik a CVD kialakulásának kockázatát. Eddig azonban ismeretlen volt, hogy fokozott genetikai hajlam mellett hogyan képes befolyásolni a kedvező alvás a betegség kialakulásának rizikóját.
Mit mondanak a legújabb kutatások?
Egy új kutatásban azt állapították meg, hogy a megfelelő alvás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Igaz lehet ez még azoknál is, akik fokozott genetikai hajlammal rendelkeznek az ilyen megbetegedések iránt.
Az említett vizsgálat 2008 és 2018 között folyt Kínában. A kutatásba 15 306 középkorú felnőttet vontak be, akiket addig még nem diagnosztizáltak CVD-vel. Az első 5 évben, 2008 és 2013 között kérdőíveken keresztül egyéni bejelentéseket fogadtak az alvási szokásokról, 2013-ban felülvizsgálatot tartottak, majd további 5 évig követték a résztvevőket.
Mit is jelent a „kedvező alvás”?
Az alvási szokásokat a következők szerint jellemezték: a lefekvési idő, az alvás időtartama, minősége és a napközbeni pihenők, szundik.
Korábbi ismeretek alapján az alacsony kockázatot jelentő, tehát kedvező alvási szokásoknak a következőket ítélték:
- a lefekvési idő 22 óra és éjfél között,
- az alvás időtartama 7 – kevesebb mint 8 óra,
- jó vagy közepes alvásminőség, és
- maximum 60 perces napközbeni pihenő.
Ezután a résztvevőket négy csoportba sorolták: folyamatosan kedvezően alvó, kedvezőből kedvezőtlen alvóvá váló, kedvezőtlenből kedvező alvóvá váló és folyamatosan kedvezőtlenül alvók csoportja.
Hogyan aludtak a résztvevők?
A résztvevők 35,8%-a, vagyis 5474 személy folyamatosan kedvezőtlenül, 25,8%-uk, vagyis 3946 személy folyamatosan kedvezően aludt. A fiatalabb életkor, a női nem és a magasabb iskolai végzettség összefüggésben állt a kedvező alvási mintával.
2013 és 2018 között összesen 3669 CVD esemény, 2986 szívinfarktus és 683 agyvérzés történt.
A tartósan kedvezőtlenül alvók csoportjában magasabb volt a CVD kockázata, mint a másik három csoportban. Ezzel összehasonlítva a folyamatosan kedvezően alvók csoportjában a szívinfarktus kockázata 16%-kal, az agyvérzés kockázata 34%-kal volt alacsonyabb.
Hogyan befolyásol a genetika?
A kedvező alvási szokásokkal és közepes mértékű genetikai hajlammal rendelkező személyek esetében 36%-kal alacsonyabb volt az agyvérzés és 15%-kal a szívinfarktus kockázata a kedvezőtlenül alvókhoz képest. Szintén ezzel a csoporttal összehasonlítva a kedvezően alvó, de magas genetikai kockázattal rendelkezők esetében 45%-kal alacsonyabb volt az agyvérzés kockázata.
A kedvezően alvó, alacsony genetikai kockázattal rendelkezők esetében 35%-kal volt alacsonyabb a szívinfarktus és 52%-kal az agyvérzés kockázata azokhoz képest, akik kedvezőtlenül aludtak és magas genetikai hajlammal rendelkeztek.
A tanulmány tehát azt mutatja, hogy a kedvezően alvók csoportjában volt legalacsonyabb a CVD kialakulásának kockázata. A tartósan kedvező alvásminták előnyei változatlanul fennmaradnak azoknál is, akik magasabb genetikai hajlammal rendelkeztek a szív- és érrendszeri megbetegedések iránt.
Ugyan a pontos összefüggés még nem tisztázott és a téma mindenképpen további kutatásokat igényel, a magasabb genetikai kockázattal rendelkező egyének számára azonban előnyös lehet tartósan kedvező alvási szokások kialakítása és fenntartása a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A kép illusztáció, amely a tengr.ai segítségével készült
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.