Bizony, senki nem gondolja végig, milyen folyamatokat indít el a testében egy csésze kávé, miközben lenyeli a fekete levest – legfeljebb érzi a következményeit. Egyéni érzékenységtől függően élénkítő, vizelethajtó és bélmozgást beindító hatást tapasztalunk. De vajon mitől és hogyan alakulnak ki ezek a hatások?
Azt mindenki tudja, hogy a kávé fő hatóanyaga a koffein. Egy csészényi kávé mintegy 100 mg-t tartalmaz ebből az alkaloidból, s bár már 3 kávé után is izgatottságot, kézremegést, szívdobogásérzést tapasztalhatunk, igazán komoly mellékhatások (hányás, görcsök, tudatzavar) 10 csésze elfogyasztása után jelentkeznek, halálos mérgezés pedig mintegy 100 adag (10 g koffein) esetén alakul ki.
Ahhoz, hogy a koffein előnyös hatásai érezhetőek legyenek, elegendő egyetlen csésze kávé. A koffein gátolja az adenozinreceptort, ennek következtében több idegi ingerületátvivő anyag szintjét is befolyásolja, izgató, élénkítő, szellemi teljesítőképességet fokozó hatása ezzel függ össze. Gátolja a foszfodiészteráz enzimet is, ezáltal tágítja a hörgőket (régen a koffeint és származékait asztma kezelésére is alkalmazták), fokozza a szívritmust és növeli az összehúzódások erejét – az arra érzékenyeknél ez szívdobogásérzésként jelentkezik.
A vizelethajtó hatás szintén az adenozinreceptorok blokkolása révén alakul ki. Alkalmi kávéivóknál ez a hatás jelentős, ám úgy tűnik, rendszeres fogyasztás után a vizelethajtó hatás megszűnik (hozzászokik a szervezet), így a kávéivóknak nem kell tartaniuk a kiszáradástól.
A bélmozgásokat beindító hatás a koffeintől független. Normál és koffeinmentesített kávé elfogyasztása után egyaránt mintegy 4 perccel fokozódik a bélmozgás a vastagbélben, s ez a hatás kb. fél óráig tart.Ha a vastagbélben megfelelő mennyiségű bélsár van, mindez székelési ingerként jelentkezik. A bélmozgást fokozó, székelési ingert kiváltó hatás nem alakul ki mindenkinél: különböző felmérések szerint az emberek 30-60%-a érez ellenállhatatlan késztetést arra, hogy megközelítse a legkisebb helyiséget a reggeli kávéja után. Nem teljesen világos, hogy a kávé mely összetevői váltják ki a hatást, az azonban bizonyos, hogy a fokozott bélmozgás a gasztrin és a kolecisztokinin szintjének befolyásolásával függ össze. Mindkét említett hormonnak van epehajtó hatása is, ami magyarázatot adhat a túlzott kávéfogyasztás esetén tapasztalható lazább székletre. Az alábbi videón mindez meg is nézhető:
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
