[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az édeskömény Dél-Európában és a Földközi-tenger mellékén őshonos, az ókor óta emésztési panaszok enyhítésére használt gyógynövény, amit fűszerként és élelmiszernövényként is hasznosítanak. Gyógyászati céllal keserű és édes változatainak termését, illetve azok illóolaját használják. Termése fűszeres, ánizsra emlékeztető illatú. A gumós édeskömény szárgumója a mediterrán konyha fontos alapanyaga.
Fitoterápiás alkalmazás
A modern fitoterápiában az édesköményt görcsös emésztőrendszeri panaszok, puffadás és menstruációs görcsök csillapítására, valamint megfázás esetén köptetőként alkalmazzák. A teát az összezúzott termés kávéskanálnyi mennyiségéből, forrázással készítik. Az Európai Gyógyszerügynökség a dózist ennél is pontosabban meghatározta: napi legfeljebb 7,5 g. Az édesköményt teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák. A porított termést is használják a terápiában, kapszulázott formában.
Női panaszokra
A menstruációs vérzésre kifejtett hatást több vizsgálatban tanulmányozták – ezek metaanalízise szerint a termés kivonata csökkenti a vérzés mennyiségét a placebóhoz képest. Menopauzában szájon át alkalmazva javítja az életminőséget és a szexuális élet minőségét.
Az növény feltételezett ösztrogénszerű aktivitására alapozva megvizsgálták, hogy a termés kivonata mennyire hatásos a túlzott szőrnövekedés kezelésében (a női nemi hormon ugyanis a szőrnövekedés ellen hat). Megállapították, hogy az édesköménytermés alkoholos kivonatát tartalmazó krém 12 hetes kezelés után csökkenti a szőrrel borított terület nagyságát az arcon. Hüvelykrém formájában optimális (savas) irányba változtatja a pH-t és kedvező hatással van a hüvely nyálkahártyájára, ez is ösztrogénszerű hatására utal.
Csecsemők hasfájására
A tradicionális gyógyászatban az édeskömény termése a csecsemőknek adott görcsoldó tea fő komponense; emellett a tejelválasztás fokozására is használják. A tejelválasztást fokozó hatást humán vizsgálatban nem igazolták, de a hatás meglétét a tradicionális felhasználás során nyert tapasztalatok igazolják. Az édeskömény illóolajának komponensei átjutnak az anyatejbe, így a tejszaporító tea fogyasztásának „mellékhatásaként” a csecsemők görcsös hasfájása is csillapítható. Ez a hatás közvetlenül is kiváltható: egy vizsgálatban az édeskömény illóolaját tartalmazó készítmény a placebónál hatékonyabban enyhítette a 2–12 hetes csecsemők kólikás hasfájását. Alkalmazását a gyermekek jól tolerálják, általában kedvelik az ízét. Ugyanakkor az Európai Gyógyszerügynökség álláspontja szerint az édeskömény csak 4 év fölötti gyermekeknél használható, és szoptató és várandós nőknek sem ajánlják alkalmazását.
Miért korlátoznák az édeskömény használatát?
Az alkalmazás korlátozására a válasz három idegen szó: transz-anetol, esztragol és furokumarin. Ezek a vegyületek, amelyek megtalálhatóak az édeskömény termésében, újabb kutatások szerint káros hatásokkal is bírhatnak.
A transz-anetol és az esztragol az édeskömény illóolajának összetevői. Állatkísérletekben ezeket a vegyületeket daganatkeltő hatásúnak találták. Bár semmilyen bizonyíték nincs, ami alátámasztaná, hogy ez a veszély emberi alkalmazásnál is reális, a növény alkalmazását kisgyermekeknél korlátozták. Újabb elemzések rámutatnak: az édesköménytea, különösen teakeverékek részeként elhanyagolható mértékben fokozhatja a daganatkockázatot. Ennek több oka van: még ha magas is a termés illóolajának transz-anetol- és esztragoltartalma, ennek kis mennyisége oldódik be a teába (az illóolajok általában nem elegyednek a vízzel). Másrészt pedig, ha ezek a komponensek tényleg veszélyesek, a növény betiltása helyett jobb megoldás, ha olyan fajtákat használnak, amelyekben ennek a két anyagnak a szintje alacsony. Teakeverékekben pedig a tea egyéb összetevői antioxidáns és egyéb hatásaik révén tovább csökkenthetik a kockázatot. És végül: kiderült, hogy az emberi szervezetben ezek a vegyületek másként alakulnak át, mint a patkányokéban (ott figyelték meg a rákkeltő hatást), ami szintén a veszélyt túlbecsülését támasztja alá.
A furokumarinok potenciális májkárosító, rákkeltő hatásaik miatt tűnnek veszélyesnek. Egy átfogó elemzés azonban kiderítette: az édeskömény terápiás dózisa elhanyagolható mennyiségben tartalmaz ilyen vegyületeket.
Úgy tűnik tehát, hogy az édeskömény kisgyermekkori alkalmazásával kapcsolatos gyógyszerügynökségi álláspont a szükségesnél óvatosabb. A veszély inkább elméleti, mint valós, sem modern klinikai vizsgálatok, sem a sok évszázados alkalmazás során halmozódó tapasztalat nem támasztja alá. A hazai piacon számos termék kapható egyébként, amelyek alkalmazását egészen kis gyermekek és szoptató anyák részére is javasolják. Ezek egy része élelmiszerként van forgalomban, amelyekre egyébként sem vonatkoznak a gyógyszerügynökségi előírások.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
