[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Sokak számára talán meglepő, de a koffeinről már egy ideje ismert, hogy jótékony hatással lehet a szív- és érrendszer működésére. Egy nemrég elvégzett tanulmány azt is kifejti, hogy ez a vegyület milyen módon csökkenti a szervezetben a „rossz” koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein, LDL) szintjét.

A vérkeringésben levő LDL-koleszterin magas koncentrációja szoros összefüggésben van a különböző, szív-és érrendszert érintő betegségekkel. Annak ellenére, hogy ma már számos koleszterincsökkentő gyógyszer áll rendelkezésre, a terápiát kísérő mellékhatások miatt nem minden páciens számára nyújtanak megoldást.

A koleszterin-anyagcserére fókuszáló gyógyszerkutatásokban sikerült feltárni annak az enzimnek (PCSK9) a szerepét, amely az LDL-koleszterin receptorához kötődve, egy bonyolult mechanizmus révén növeli a vér „rossz” koleszterinszintjét. Ma már léteznek a PCSK9 enzimmel szemben terápiás céllal bevethető antitestek, amelyek segítségével az LDL-szint akár 60-70%-kal csökkenthető, ugyanakkor körülményes alkalmazásuk (injekciós bevitel) korlátozza a hozzáférést a legtöbb beteg számára.

A koffein egy természetes eredetű alkaloid, amelynek a központi idegrendszert stimuláló hatása jól ismert. A vegyület számos növényben megtalálható, így például a kávécserje és a kakaófa termésében, a zöldteában, a kóladióban. Egy csésze kávé kb. 100 mg koffeint tartalmaz – természetesen csak tájékoztató adatról van szó, hiszen a kávé fajtájától és a feldolgozástól függően változik a valós érték. Az amerikai FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal) jelentése szerint naponta akár 600 mg koffeint, vagyis 4–6 csésze kávét is elfogyaszthatunk anélkül, hogy egészségkárosító hatással kellene számolnunk. (Ez alatt olyan következmények értendők, amelyek a szív- és érrendszert, a csontsűrűséget, a kalciumháztartást, a viselkedésben bekövetkező változást, a rákos elváltozásra való hajlamot, vagy a férfi termékenységet érintenék.) Más vizsgálatokban arra mutattak rá, hogy a hosszú távú kávéfogyasztással, legalább napi 3–5 csésze esetén, csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Különböző biokémiai vizsgálatokban azt is leírták, hogy a koffein, azáltal, hogy növeli a sejteken belüli kalciumion koncentrációt, a vérerek tágulatát váltja ki, ami végső soron szív-érrendszert védő hatást eredményez. Több ezer alany bevonásával végzett vizsgálatok eredményei is a koffeinfogyasztás jótékony, szív-érrendszeri protektív hatását támasztják alá.

Hatástani vizsgálatok során megfigyelték, hogy a koffein fokozza az LDL-koleszterin felvételét a májba, ugyanakkor gátolja a koleszterin keletkezését, ami szintén csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét. A koffein PCSK9 enzimet gátló hatása szintén hozzájárul az LDL-szint csökkenéséhez.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Kovács Balázs

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.