[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A csontritkulás mára népbetegséggé vált a világon. A statisztikai számítások alapján a most 55 évesnél idősebb populációban minden harmadik nőből és minden tizedik férfiből egynél biztos, hogy kialakul ez a betegség az élete hátralevő részében. Az egészséges csontozat fenntartása egy bonyolult folyamat, ugyanis a csontjaink nem rendelkeznek állandó szerkezettel, folyamatosan épülnek és lebomlanak egész életünk során. Ennek a csontátépülésnek a folyamata szabályozottan zajlik és nagyban függ számos hormon, kalcium és a D-vitamin jelenlététől. A csontfelszívást és a csontépítést két különböző a csontokban található sejt végzi. Az osteoblastok feladata a csont felépítésének, növekedésének, átépítésének biztosítása, míg az osteoclastok lebontják a csont alapállományát. Az oszteoporózis, vagyis csontritkulás állapota akkor áll fenn, ha csontbontás nagyobb ütemben, gyorsabban megy végbe, mint a csontépülés. A menopauza bekövetkezte utáni csonttömeg vesztés mögött a hormonális háttér átrendeződésén túl bizonyos növekedési faktorok csökkent termelődése (inzulinszerű növekedési faktor-1, IGF-1), oxidatív gyökök, illetve egyéb a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó molekulák jelenléte is állhat.
Több bizonyíték látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a gyümölcs és zöldségfogyasztás növelésével számos krónikus betegség megelőzhető, beleértve például a szív- és érrendszeri betegségeket és számos daganatos megbetegedést is. Megfigyeléses, laboratóriumi és klinikai vizsgálatok arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása előnyösen befolyásolja a csontok egészségét is.
Számos egyéb tudományos eredmény közül egy az aszalt szilvával folytatott klinikai vizsgálatsorozat eredményeit szeretném bemutatni ebben a cikkben. Az aszalt szilva gazdag forrása a fenolos vegyületeknek, nagy mennyiségben található benne többek között klorogénsav és neoklorogénsav. Ezen kívül tartalmaz olyan kis mennyiségben előforduló ásványi anyagokat, mint például a K-vitamin, foszfor, magnézium és kálium, amik fontos szerepet játszanak a csontsűrűség megőrzésében. Előzetes állatkísérletes vizsgálatokban igazolták, hogy az aszalt szilva adagolása nemcsak, hogy képes volt megelőzni a mesterségesen előidézett csontritkulásos állatmodellben a csontsűrűség csökkenését, de elősegítette a csonttömeg visszaépülését annak leépülése után is.
A pozitív eredmények láttán egy amerikai kutatócsoport kontrollált, randomizált klinikai vizsgálat keretein belül összesen három vizsgálatban, 3, 6 és 12 hónapon keresztül figyelte meg az aszalt szilva fogyasztásának hatásait menopauzán átesett nők esetében. A menopauza során átalakul a női hormonháztartás, ami sokszor vezet súlyos csontleépüléshez és csontritkulás kialakulásához. A vizsgálatban a résztvevőket arra kérték, hogy fogyasszanak el naponta 100 g aszalt szilvát a vizsgálat teljes hossza alatt. A kontroll csoport 75 g hasonló kalória-, tápanyag- és rosttartalmú aszalt almát fogyasztott. A vizsgálat során megállapították, hogy 3 hónap aszaltgyümölcs- fogyasztás után a csontképződést jelző markerek mennyisége megnőtt a vérben, ami kiemelkedően magasabb értéket mutatott az aszalt szilvát fogyasztó csoportban. A csontfelszívódás mértékét mutató markerek mennyiségét az aszalt gyümölcs fogyasztása nem befolyásolta. Érdekes, hogy ezt a hatást az aszalt szilva nem az ösztrogénreceptoron keresztül fejtette ki.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
