[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Régi megfigyelés, hogy telihold idején rosszabbul alszunk, és még ha viszonylag kielégítő is az alvás mennyisége, másnap sokkal fáradtabbnak érezzük magunkat, mint egyéb időszakokban. Ha az ember a szabad ég alatt aludna, a sok fény, ami teliholdkor elárasztja a Földet, magyarázatot adhatna az álmatlanságra, de sokan teljes besötétítés mellett is alvászavarokról panaszkodnak telihold idején. Kérdés, hogy valóban kimutatható-e mindez, vagy csak a teliholdhoz kapcsolódó mágikus és misztikus hiedelmek miatt alszunk rosszabbul ilyenkor?
A tudomány csak viszonylag későn állt elő olyan vizsgálattal, ami objektív adatokkal szolgál a kérdés eldöntéséhez. Egy 2013-ban publikált, svájci vizsgálatban számoltak be a kutatók arról, hogy egészséges önkénteseket vizsgálva érdekes megfigyelésekre jutottak. A vizsgálati alanyok alvási paramétereit 3 éven keresztül, meghatározott napokon figyelték alvási laboratóriumban, egy olyan kutatás keretében, aminek teljesen más volt a célja. Csak jóval, több évvel később, ahogy a cikkben a szerzők fogalmaznak “egy helyi bárban ülve, iszogatás közben, teliholdkor” jött az ötlet, hogy az összegyűjtött temérdek alvási paramétert holdciklusok szerint is kielemezzék utólag. Ez a kísérletterv azért számíthat igazán helytállónak egy ilyen kérdés tisztázásában, mert az adatok rögzítésekor a várakozások és hiedelmek nem módosíthatták az eredményeket, ugyanis sem az önkéntesek, sem pedig a kísérletvezető nem tudta, hogy a méréseket ilyen célra is hasznosítják később.
Az alvási adatok holdfázisoknak megfelelő elemzése során megállapították, hogy a teliholdat övező 3-4 nap során az önkénteseknek átlagosan 5 perccel tovább tartott az elalvás és átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak az éjszaka folyamán. Az agyhullámokat elemezve azt is megállapították, hogy telihold során a mélyalvási fázis 30%-kal rövidebb volt, és az alváshoz kapcsolódó melatonin nevű hormon szintje pedig alacsonyabb volt. Az önkéntesek másnap mindig kialvatlanságot jegyeztek fel az alvásnaplóikban. A kísérletek egy teljesen elsötétített, ablaktalan laboratóriumban zajlottak, a résztvevők a holdat nem láthatták.
Hasonló megállapításra jutott egy magyar kutatócsoport is, akik a fent említett eredményeken felbuzdulva, szintén visszamenőleg elemezték az adatbázisukban felhalmozódott, alváslaboratóriumban mért adatokat. Ebben az esetben a kutatási alanyok olyan betegek voltak, akiket alvásvizsgálatra utaltak be a klinikára. Megállapították, hogy a telihold ideje alatt jelentősen csökkent a mélyalvás és az ún. REM-alvás ideje és az alvás hatékonysága, míg az elalváshoz szükséges idő átlagosan 10 perccel nyúlt meg. Ebben a vizsgálatban azt is megállapították, hogy nők esetében az alvás minősége jobban romlott telihold idején, mint a férfiaknál.
Ezzel ellentétben széles körű, főként gyerekeket bevonó vizsgálatokban nem tapasztaltak összefüggést a gyermekek fizikai aktivitása, alvásuk hosszúsága, minősége és a hold fázisai között. Megemlítendő ugyanakkor, hogy ezekben a vizsgálatokban az alvás minőségét kizárólag egy a csuklóra rögzíthető, aktivitásérzékelő szerkezettel mérték. Nem találtak összefüggést a hold fázisai és az alvás minősége között egy széles körű, megfigyeléses vizsgálatban sem, ahol az önkéntesek saját otthonukban vettek részt ún. poliszomnográfos alváselemzésben.
Arról egyelőre még csak spekulációk láttak napvilágot, hogy milyen módon befolyásolhatja az alvásunkat a hold, és hogyan hat például a melatonintermelésre. Az biztosnak tűnik, hogy nem maga a holdfény a ludas, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok esetén a holdfény nem szűrődött be. A cikkek szerzői kiemelik, hogy a Hold gravitációs vonzása valószínűleg nincs számottevő hatással az emberekre. Ugyanakkor már több, az agyban lejátszódó folyamat esetén kimutattak összefüggést a Hold ciklusával, így például az epilepsziás görcsök kialakulásának gyakorisága is összefügg a holdfázisokkal. A telihold idején megfigyelhető alvási anomáliák egyik lehetséges oka az is lehet, hogy az emberi szervezet evolúciója során a biológiai óra a Hold ciklusának változásához is adaptálódhatott. De hogy ez milyen előnyökkel jár, az egyelőre nem világos.
Forrás:
Cajokhem és mtsai: Evidence that the Lunar Cycle Influences Human Sleep
Turányi és mtsai: Association between lunar phase and sleep characteristics
Haba-Rubio és mtsai: Bad sleep? Don’t blame the moon! A population-based study
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
