A méz nagyon egészséges élelmiszer, fogyasztása (majdnem) mindenkinek ajánlható. A kivételt a csecsemők jelentik: számukra a méz akár veszélyes is lehet.
A méz ugyanis tartalmazhatja egy Clostridium botulinum nevű baktérium spóráját, amely a csecsemő bélrendszerébe kerülve elszaporodhat és mérgezést okozhat. A felnőttek esetén ez kevésbé probléma, ugyanis a mézben előforduló mennyiséget a felnőtt immunrendszere könnyedén legyőzi. Egy éves kor alatt azonban erre az immunrendszer nem feltétlenül képes. Épp ezért a méz a hivatalos ajánlások és gyermekdietetikus javaslata alapján is egy éves kor fölött adható a babának.
A Clostridium botulinum baktérium egy olyan mérget (toxin) termel, amely az idegrendszer működésében okoz zavarokat, valamint gátolja a légző- és mozgatóizmok működését.
Érdekesség: épp a mozgatóizmok blokkolása miatt alkalmazzák a toxint (az ún. botoxot) az arc ránctalanítására. A mimikai izmok működésének megakadályozásával ugyanis az arcbőr egy idő után kisimul – igaz, “cserébe” többé vagy kevésbé kifejezéstelenné, lárvaszerűvé válik. A szépészeti kezelések során egyébként hihetetlenül kis mennyiségeket alkalmaznak. Hogy mennyire mérgező a botox, érzékelhető abból is, hogy a szervezetbe fecskendezve már 50-60 nanogramm (!) is képes halálos mérgezést okozni.
A mérgezés neve latinul botulizmus, ami magyarra fordítva kolbászmérgezést jelent. Ennek az az oka, hogy a mérgezés leggyakrabban nem hőkezelt hústermékekkel terjed. A baktérium toxinja 80 °C fölött elpusztul, spórája viszont csak 120 °C fölött. Az élelmiszeriparban alkalmazott tisztasági szabályok és hőkezelés garantálja, hogy ne fordulhassanak elő balesetek. Ugyanilyen céllal alkalmaznak a tartósításhoz nitritsókat.
A felnőttek botulizmusa ritka, de a fejlett országokban is előforduló betegség. Leggyakrabban házi húskészítmények okozzák, de előfordult már friss sajtok, joghurt és fagyasztott hal által okozott fertőzés is. A betegség lappangási ideje jellemzően 6-24 óra (de lehet 10 nap is), kezelés nélkül végzetes lehet.
Csecsemőknél a botulizmus oka leggyakrabban a mézfogyasztás. Hazánkban felnőttek botulizmusa szórványosan előfordul (1990 előtt gyakoribb volt, évente tízes nagyságrendű esettel), csecsemőknél az elővigyázatosság elsősorban nemzetközi példák miatt indokolt. A legutóbbi, a szakirodalomban is közölt hazai esetben a mérgezést nem méz, hanem romlott bébiétel okozta.
Egy hazai vizsgálat skandináv mézminták mintegy 30%-ában mutatott ki botulinumtoxint, így érthető a mézzel kapcsolatos óvatosság. Az viszont jó hír, hogy ugyanebben a kutatásban a hazai mézek közül egyikben sem igazolták a méreg jelenlétét, ami az eltérő méhtartási szokásokkal magyarázható. A magyar méhészek ugyanis a méheket jellemzően nagyüzemi állattartástól távoli legelőkön tartják, ami jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát.
Csecsemőknél a vezető tünet a székrekedés, a gyengeség, a szopóreflex hiánya, valamint a mimika elvesztése.
A betegség kialakulása nagyon könnyen megelőzhető: 1 éves kor előtt kerülendő a méz adása, és a (felbontott) bébiételeket a feltüntetett lejárati időn belül fel kell használni. Ha ezt betartjuk, a méz az étrend nagyon értékes és biztonságos összetevője lehet.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
