A mellékhatás szóról általában valamilyen kellemetlen panasz, tünet jut eszünkbe, jóllehet bizonyos kezelések mellékhatása kifejezetten előnyös: a prosztatamegnagyobbodásra használt tökmagkivonatról/tökmagolajról régóta ismert például, hogy csökkenti a vérzsírszintet. Az viszont újabb felfedezés, hogy bizonyos koleszterinszint-csökkentők mellékhatásaként mérséklődhet a depresszió.
Az érintett gyógyszerek az úgynevezett sztatinok, azaz a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek legnagyobb csoportjába tartozó hatóanyagok. Ezek a koleszterinképződés gátlásával fejtik ki elsődleges hatásukat. Hatásosságukat számos klinikai vizsgálat támasztja alá, és mivel nagyon sok ember használja ezeket a gyógyszereket, a meglepő hatások megfigyelésre is bőven van lehetőség.
A koleszterinszint-csökkentő sztatinok nem az első gyógyszercsoport, amelynek másodlagos antidepresszáns hatását tanulmányozzák. Vizsgálatok folytak például (kevés sikerrel) gyulladáscsökkentő és egyéb gyógyszerekkel is. Minderre azért van szükség, mert a depresszió gyógyszeres kezelése nem sikertörténet: a betegek 30-50%-a esetén nem megfelelően hatásos az elsővonalbeli depresszióellenes kezelés. Ilyen esetekben lehet ígéretes, ha alternatív (vagy kiegészítő) kezeléssel a hatásosság fokozható.
A sztatinok esetén utóbbira van remény. Arra nincs bizonyíték, hogy a sztatinszedés megakadályozná a betegség kialakulását vagy önmagában csökkentené a tüneteket, arra viszont van, mégpedig három klinikai vizsgálatból, hogy bizonyos típusú antidepresszánsok (az ún. szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, SSRI-k) hatásosságát jelentősen fokozza a sztatinszedés (szimvasztatin, lovasztatin, atorvasztatin). Egy nagy populációra (közel 900 000 beteg) kiterjedő megfigyeléses vizsgálatban pedig azt is dokumentálták, hogy az SSRI mellé sztatint szedők körében mintegy 35%-kal csökkent a depresszió miatti kórházba kerülés aránya.
Az együttes alkalmazás biztonságosságával kapcsolatban nem merültek fel kételyek az eddigi vizsgálatok alapján (és egyébként vizsgálaton kívül is nagyon sokan szedik ezt a két gyógyszert együttesen, különösebb kockázatfokozódás nélkül). A további vizsgálatok feladata megerősíteni a klinikai vizsgálatok megfigyeléseit, ugyanis ezeket relatíve kis létszámú beteganyag részvételével végezték. A jövő feladata a hatásmechanizmus felderítése is. A sztatinok gyógyászati felhasználása tartogathat még meglepetéseket és kiaknázandó lehetőségeket, ugyanis ezek a vegyületek számos, még nem teljesen feltárt módon hatnak az emberi szervezetre.
Irodalom:
Köhler-Forsber és mtsai: Statins in the treatment of depression: Hype or hope?
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
