A CBD (kannabidiol) az utóbbi évek sztármolekulája. Sokan használják sokféle célra a CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítőket és egyéb termékeket – jóllehet a CBD élelmiszerként (s így étrend-kiegészítőként) elvileg nem is lehetne forgalomban. A CBD ugyanis a nem engedélyezett új élelmiszerek közé tartozik.
Az EU-s jog szerint egy élelmiszer akkor „új”, ha élelmiszerként történő fogyasztásának hagyománya 1997 előtt nem igazolható. (A bűvös dátum oka: ekkor készítették a jogi szabályozást.) Az ilyen termékeknél előbb igazolni kell a biztonságosságot, s csak ezt követően kerülhetnek forgalomba engedélyezett új élelmiszerként.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakértői úgy ítélték meg, hogy a CBD (amely a kender egyik vegyülete) esetén nem igazolható az élelmiszerként történő korábbi alkalmazás, ráadásul a biztonságosságot megfelelő bizonyítékok sem támasztják alá. Ebből adódott a döntés: a CBD-nek a nem engedélyezett új élelmiszerek között a helye. Ezért minden, élelmiszerként, étrend-kiegészítőként forgalmazott CBD-tartalmú termék forgalmazása az egész EU területén tiltott – bár nyilvánvaló, hogy ennek a tiltásnak gyakran nem tudnak érvényt szerezni a hatóságok.
Az e-cigaretta és a pillangóhatás
A jelek most arra utalnak, hogy változás következhet be a CBD státuszában. Az a pillangó-szárnycsapás, amely a folyamatot elindította, egy francia bírósági ítélettel kezdődött. Történt ugyanis, hogy két férfit a francia bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, mivel ők Csehországban gyártott, CBD-t tartalmazó e-cigarettát forgalmaztak Franciaországban. Franciaországban az idő tájt teljeskörű tiltás volt érvényben a CBD-re. Az érintettek nem nyugodtak bele a büntetésbe: továbbvitték az ügyet, s ennek a vége az lett, hogy az Európai Unió Bírósága nemcsak felmentette őket, hanem Franciaországot arra kötelezte, hogy töröljék azt a jogszabályt, amely alapján az eredeti bírósági ítélet megszületett. A Európai Bíróság szerint „az uniós joggal, és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló nemzeti szabályozás.”
Bár az ügy e-cigarettákkal indult, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mégis erre hivatkozva gyürkőzött neki a CBD-vel kapcsolatos biztonságossági adatok értékelésének. Nemrég közzétett elemzésükben szó szerint ezt olvashatjuk: „Az Európai Bíróság (…) ítéletének fényében az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a CBD élelmiszernek minősíthető.”
Nehéz összefüggést találni a két ügy között. A valódi indok valószínűleg az, hogy Európa-szerte hatalmas nyomás nehezedik a hatóságokra a lakosság részéről a CBD-tartalmú termékek ügyének rendezése érdekében. Mert az legkevésbé sem tekinthető rendnek, hogy bár a CBD elvileg tiltott élelmiszerként, mégis bárki percek alatt hozzájuthat… S mivel a termékek java része „törvényen kívüli”, magától értetődő, hogy minőségük, dózisuk stb. sem kontrollált.
A káosz uralásának egyik módja lehet a liberalizáció – azaz hogy a tiltottból az engedélyezett státuszba kerüljön a kannabidiol. Ennek lehetőségét vizsgálja az EFSA 2025. szeptember 9-én nyilvános konzultációra bocsátott anyaga. A szöveg ismeretében azt hiszem, kevesen lesznek boldogak a dokumentum következtetéseitől…
Nem túl pozitív összkép
A CBD biztonságosságát összegző jelentés megállapítja, hogy a biztonságossággal kapcsolatos adatok köre nagyon hiányos (mindennek persze voltak előzményei). Ugyanakkor kutatási eredmények rámutattak arra, hogy:
- a CBD képes áthatolni a méhlepényen (placentán), felhalmozódni a szervezetben, s ez biztonsági kérdéseket vet fel
- állatokon végzett vizsgálatokban májtoxicitás jelentkezett, és ezt humán vizsgálatokban is megfigyeltek (különösen azoknál, akik más gyógyszerekkel együtt szedték a CBD-t)
- állatkísérletekben a vemhes állatoknak adagolt kannabidiol a magzatnál idegrendszeri fejlődési zavarokat okozott
- a kannabidiol a hormonrendszerre is hat: a pajzsmirigyhormonok szintjének megváltozását és a mellékvese szövettani elváltozásait figyelték meg
- nagyobb adagoknál gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat dokumentáltak
- a neurológiai és pszichiátriai biztonságossági adatok hiányosak (jóllehet a CBD központi idegrendszeri hatásai miatt ezek megismerése nagyon lényeges)
- ugyanígy hiányoznak az immunrendszeri hatással összefüggő biztonságossági adatok.
A közel 90 oldalas tudományos elemzés következtetése, hogy a CBD 0,0275 mg/testtömegkg/nap dózisban lehet biztonságos – ez egy 70 kg testtömegű felnőttnél nagyjából 2 mg CBD/nap. Nem találtak elegendő adatot ahhoz, hogy a kannabidiol biztonságos dózisát megállapítsák 25 év alatti fiatalok, terhes vagy szoptató nők esetén, és olyan személyeknél, akik egyidejűleg gyógyszert szednek.
Az okos lány meséje és a CBD
Ez az állásfoglalás jogilag nem kötelező, csak iránymutatásként szolgál. Ráadásul a nyilvános konzultáció alatt az érdekelt felek további adatok, dokumentumok benyújtásával formálhatják a dokumentumot. S ezt valószínűleg meg is fogják tenni, ugyanis a napi 2 mg kannabidiol kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint amit a forgalomban lévő termékek javasolt napi adagja (jellemzően néhány 10 mg) tartalmaz. De nem csak az „enyhítés” érdekében várhatóak beadványok: a szöveget megvizsgálva megállapítható, hogy a kannabidiol potenciális veszélyeire rémutató kutatások egy része is kimaradt a szövegből.
Ha azonban marad a napi 2 mg-os határ, akkor kis túlzással az EU egy óvatos lépést tesz a homeopátiás CBD-termékek kategóriájának irányába… Lehet, hogy a termékek biztonságossága javul, de ekkora dózistól nem várható olyan hatás, amelynek reményében a fogyasztók a termékeket alkalmazzák. Nem árt, de legalább nem is használ?
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
