Az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a mentális egészség és a fizikális egészség között szoros kapcsolat van: ezek szerint például a depresszió és a szorongás kialakulása összefüggésben állhat a krónikus betegségekkel, és ez a kapcsolat fordítva is igaz lehet. Ezt támasztják alá azok az adatok, miszerint a mentális zavarokban szenvedő emberek fizikai egészsége jelentősen rosszabb, mint a korban és nemben megegyező (mentálisan) egészséges személyeké.
A pontos mechanizmus, vagyis a két egészségi állapot közötti összekötő kapocs eddig ugyan ismeretlen volt, most azonban egy újabb tanulmány az agy közvetítő szerepére világít rá. Ebben a kutatásban összefüggést állapítottak meg hét szervrendszer – szív-és érrendszer, légzőrendszer, vázrendszer, immunrendszer, vizeletkiválasztó rendszer, amáj és a metabolikus, vagyis anyagcsererendszer – és a mentális egészség között – különös tekintettel a depresszióra és a szorongásra.
Mik is azok a krónikus betegségek?
A krónikus betegség kifejezésre többféle definíció is létezik, azonban az alábbi elemek általában közösek ezekben:
- olyan állapot, amely legalább egy éve tart (egyes források a 3 hónapnál tovább tartó betegségeket is ide sorolják) és
- folyamatos orvosi ellátást igényel,
- vagy korlátozza a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket.
Mi a helyzet a mentális betegségekkel?
A depresszió és a szorongás gyakori mentális betegségek. Gyakran érintenek olyan betegeket, akiket korábban más mentális betegséggel, például skizofréniával vagy bipoláris zavarral diagnosztizáltak.
Becslések szerint a krónikus betegséggel diagnosztizált emberek egyharmadánál jelentkeznek depressziós tünetek. A depresszió e tekintetben tehát a krónikus betegségek egyik leggyakoribb szövődményének tekinthető. Ezen betegségek együttes jelenléte rosszabb lefolyáshoz, rosszabb életminőséghez és magasabb halálozási arányhoz vezet.
Ki is a depressziós?
Egy 2023-as felmérés szerint tíz amerikai felnőttből közel háromnál (29%) diagnosztizáltak már depressziót valamikor az élete során, és körülbelül 18%-uk jelenleg is depresszióval küzd. A betegség a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál, és a fiatalabb felnőttek nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban, mint az idősebbek.
A betegség főbb tünetei a következők lehetnek:
- Szomorúság, ingerlékenység, üresség, reménytelenség, értéktelenség vagy túlzott bűntudat érzése, az érdeklődés vagy az öröm elvesztése korábban élvezettel végzett tevékenységek iránt.
- Az étvágy megváltozása és/vagy változás a testsúlyban, túl kevés vagy túl sok alvás, csökkent energia vagy fokozott fáradtság, kimerültség.
- A céltalan fizikai aktivitás növekedése, illetve a mozgás vagy beszéd lassulása.
- Gondolkodási vagy koncentrációs nehézségek, feledékenység, kisebb döntések meghozatalának nehézségei.
- Halálgondolatok, öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkossági kísérletek.
Annak ellenére, hogy depresszió és szorongás esetén is jelentős funkcionális és strukturális változások mennek végbe az agyban, ennek a szervünknek a közvetítő szerepére csak az utóbbi években terelődött a gyanú.
Az eredmény: a szervi egészség kapcsolatban áll a mentális egészséggel
Egy tanulmány mind a hét említett szervrendszerrel kapcsolatban azt bizonyította, hogy a rosszabb fizikális egészségi állapot jelentősen súlyosabb depressziós tünetekkel jár együtt, és a vizeletkiválasztó és légzőrendszer betegségeinek kivételével magasabb szorongásos tüneteket is eredményez. Az érzelmi labilitás a vizeletkiválasztó rendszer kivételével minden más szervrendszer betegsége esetén szignifikáns összefüggést mutatott.
A vázrendszer betegségei mutatták a legerősebb összefüggést a három mentális állapottal, amelyet aztán az immunrendszer, majd a metabolikus rendszer és a máj követett. A fizikális-mentális egészség összefüggése mérsékelt voltak a szív- és érrendszer, illetve a légzőrendszer tekintetében, a leggyengébb pedig a vizeletkiválasztó rendszer esetén volt.
Tényleg az agy a közvetítő?
Az említett új kutatásban az agy és az említett szervrendszerek kapcsolatát strukturális modellek segítségével vizsgálták. Kimutatták, a szervi betegségek mentális egészségre gyakorolt hatását valóban az agy közvetíti.
Erős volt a közvetítő hatás a vázizomrendszer és az immunrendszer esetén. A szürkeállománynak jelentős szerepet tulajdonítottak továbbá a légzőrendszer-depresszió és érzelmi labilitás, vázrendszer-, immunrendszer-, máj- és a vizeletkiválasztó-rendszer – depresszió kapcsolatában, ám a közvetítő hatás nem volt szignifikáns a többi szervrendszerrel és a szorongással, labilitással kapcsolatban. A fehérállománynak jelentős közvetítő szerepe van a szív- és érrendszer- szorongás és – érzelmi labilitás összefüggésekben, azonban a szív- és érrendszer-depresszióban nem.
Mindig csak az életmód…
A mentális betegségek számos útvonalon létrejöhetnek, és olyan életmódbeli faktorok, mint a dohányzás, nem megfelelő étrend, mozgásszegény vagy ülő életmód, alvászavar, alkoholfogyasztás, jelentősen hozzájárulhatnak a kialakulásukhoz.
A kutatás során azt találták, hogy a legtöbb életmódbeli tényező (az alkoholfogyasztás és az étrend kivételével) mindhárom mentális állapottal kapcsolatban áll. A magasabb mértékű alkoholfogyasztás fokozott szorongással és érzelmi labilitással volt összekapcsolható. Az olajos halak, gyümölcsök és zöldségek nagy mennyiségű fogyasztása pedig alacsonyabb depressziós szintet és alacsonyabb érzelmi labilitást eredményezett. A dohányzás súlyosbíthatja a metabolikus- és légzőrendszeri megbetegedéseket, és az agyi szürkeállomány térfogatának csökkenéséhez és depresszív tünetekhez vezethet.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a jövőben a pszichiátriai terápiák során előnyös lehet az életmód alapú beavatkozási stratégiák személyre szabása a fizikai egészségnek megfelelően, illetve a kezelések során az életmódi tényezők kiterjesztése, hiszen ezek jelenleg leginkább a fizikai aktivitásra alapoznak. A dohányzás és az alkoholfogyasztás korlátozása például jótékony lehet azon egyének számára, akiknek károsodott az anyagcsere- és tüdőfunkciójuk, illetve mozgásszervi vagy májbetegséggel küzdenek.
Fontos eredmény továbbá, hogy az agy döntő szerepet játszik a fizikai és mentális egészség közötti kapcsolat közvetítésében. További kutatásokra van ugyanakkor szükség annak feltárásához, hogy az említett útvonalakat célzó beavatkozások terápiásan javítanának-e a fizikai és mentális egészségen.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.