A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) kétévente teszi közzé Health at a glance című összefoglalóját. Ez a kiadvány az egészségi állapot, az egészséget meghatározó tényezők, az egészségügyi ellátás minősége és az egészségügyi kiadások kulcsfontosságú mutatóit mutatja be 35 európai országban, beleértve az Európai Unió 27 tagállamát, 5 tagjelölt országot és 3 EFTA-országot.
Bár Churchill óta sokan tudni vélik, hogy csak annak a statisztikának hihetünk, amit mi magunk hamisítottunk, az igazság az, hogy Churchill ilyent sosem mondott. A statisztikákkal pedig érdemes foglalkozni, különösen az olyanokkal, amelyek készítőit nem anyagi vagy politikai érdekek vagy ideológiai szempontok vezérlik.
Az OECD Health at a glance kiadványának készítői nem vádolhatóak elfogultsággal, amikor a tagállamok zöldség- és gyümölcsfogyasztási adatait hasonlítják össze. Tanulságos tanulmányozni az adatokat összefoglaló ábrát, különösen magyarként. A születéskor várható alacsony élettartam (Magyarország az EU-ban hátulról a negyedik) ugyanis nem genetikai, éghajlati stb. okokkal magyarázható, hanem elsősorban az életmóddal. Az életmódon belül az egyik legjelentősebb tényező az étrend. Arról pedig tudományos egyetértés van, hogy az étrenden belül a zöldség- és gyümöcsfogyasztás kiemelt jelentőségű. Nem véletlen, hogy a hivatalos hazai táplálkozási ajánlás így szól:
Fogyassz legalább 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt naponta!
Ebből 3-4 adag zöldség/1-2 adag gyümölcs, és legalább 1 adag friss/nyers legyen.
(1 adag = 1 nagy paprika, paradicsom, 1 nagy alma vagy őszibarack vagy 1 közepes tálka saláta vagy 80 g száraz vagy 120 g friss/fagyasztott hüvelyes vagy 1 pohárnyi bogyós gyümölcs vagy 2 dl smoothie.)
Ennek tükrében a valóság igencsak lehangoló. A lenti ábra a 2024-es OECD-jelentésből származik. Eszerint gyümölcsfogyasztásban a 35 ország körül a legrosszabbak, zöldségfogyasztás szempontjából hátulról az ötödikek vagyunk. Összesítésben is kiérdemeljük az utolsó helyet.
Olaszországban a lakosság 84%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, nálunk 41%. A belgák 80%-a eszik napi rendszerességgel zöldséget, nálunk a lakosság egyharmada.
Hogy miért baj ez? Ezer oka van annak, hogy miért egészséges a magas zöldség/gyümölcstartalmú étrend, s miért káros, ha keveset eszünk ezekből. A daganatos betegségek, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek (és még egy sor kórkép) esetén az összefüggést számos kutatás vizsgálta, igazolta, ezeket a tényeket a politikusok, de a lakosság sem hagyhatja figyelmen kívül.
Mit lehet tenni? Egyéni szinten tudatosan beépíteni a zöldséget/gyümölcsöt a napi étrendbe, társadalmi szinten pedig mindent megtenni azért, hogy ezek az egyéni döntések megszülessenek (neveléssel, példamutatással, tájékoztatással, felvilágosítással, működőképes iskolagyümölcs-programokkal, az egészséges táplálkozást támogató ÁFA-politikával, anyagi ösztönzőkkel). A változtatás nem könnyű, a rossz szokások, hagyományok felülírása nehéz. A jó hír az, hogy annyira mélyen vagyunk, hogy innen könnyű javulni – ha akarunk.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
