A párizsi olimpia „szennyvízi úszószáma” kapcsán újra előkerült az a közkeletű vélekedés, hogy az alkohol (s magyarok lévén: elsősorban a pálinka) megvédhet az emésztőrendszeri fertőzésektől. Azaz célszerű egy szajnai úszás (amely során óhatatlanul kortyol párat az úszó) után belsőleges pálinkás fertőtlenítést alkalmazni, mert a pálinka magas alkoholtartalma elpusztítja a kórokozó baktériumokat és vírusokat.
Hogy ez a módszer nem tökéletes, sajnos, azt jól példázza az olimpiai ötödik helyezett nyíltvízi úszó Fábián Bettina esete. Az úszás utáni nyilatkozata szerint:
“Nagyon sok vizet nyeltem, úgyhogy le kell fertőtleníteni majd pálinkával a következő félórában.“
Sajnos, a recept nem jött be: Bettina a verseny után rosszul lett és kórházba került, emésztőrendszeri fertőzésére infúziót és gyógyszeres kezelést kapott.
Nem ő az egyetlen, aki beteg lett, miután a Szajnában úszott. Számos nyíltvízi úszó és triatlonista számolt be hányásról, hasmenésről, s ezek a rosszullétek nagy valószínűséggel olyan kórokozók következményei, amelyek a folyó vizéből kerültek a szervezetükbe. Mert hiába az első versenynap előtti sikerjelentés (a Szajna vize versenyre alkalmas), nem marad következmény nélkül, hogy olyan folyóban zajlott a verseny, amelyet a megelőző mintegy száz évben nem használtak úszásra annak szennyezettsége miatt. Ha a vízgyűjtő területről szennyezett víz kerül a Szajnába, vagy ha a folyó üledéke felkavarodik, a vízben a kórokozók (például az Escherichia coli) szintje könnyen elérheti a kritikus mennyiséget.
No de vissza az eredeti kérdésre: megvéd-e a pálinka a fertőzéstől? Bármennyire fontos kérdés is ez, még nem végeztek ezzel kapcsolatos vizsgálatot. A vörösborról kimutatták, hogy laboratóriumi körülmények között jobban gátolja a kórokozók szaporodását, mint a víz vagy a tej. Egy másik kutatócsoport azt is igazolta, hogy bár a hatásban szerepe lehet a bor alkohol- ás savtartalmának, a borban található egyéb anyagok fokozzák a hatást.
Nem elég tömény
Ha a bor hatásos, akkor mennyivel hatásosabb az ennél töményebb pálinka! – gondolhatnánk, de ekkor nagyot tévednénk. A borral kapcsolatos pozitív vizsgálati eredmények ugyanis laboratóriumi körülmények között keletkeztek, ez pedig nagyon távol áll a valóságtól. Az emberi emésztőrendszerben az alkoholos ital felhígul, és ez azért fontos, mert az alkohol(os italok) fertőtlenítő hatásának két kulcsa van: a koncentráció és az expozíciós idő. Igazán jelentős mikróbaölő hatás a legalább 60%-os alkoholtól várható (ilyent rendes ember egyébként sem iszik), a 10%-os koncentrációjú alkoholnak szinte egyáltalán nincs kórokozóellenes hatása. Még a 40%-os alkohol is csak legalább egyperces expozíciós idővel képes elpusztítani a baktériumokat. Ha a bort vagy a sört megisszuk, azonnal felhígul a gyomor-bélrendszerben – ráadásul a kórokozó jó eséllyel már az alkohol „előtt jár”, megkezdi a szaporodást és a károkozást a bélrendszerben… Racionálisan nézve nem lehet olyan mennyiséget meginni az egészségkárosodás veszélye nélkül (pálinkából sem), ami megbízható védelmet adna az emésztőrendszeri fertőzések ellen.
Utazók hasmenése
Az átlag turistát a Szajna szennyvize kevésbé veszélyezteti, az ún. utazók hasmenése nevű betegség viszont igen. Ezt számos olyan kórokozó okozhatja, amelyre az utazó bélflórája „nincs felkészülve”, így a fertőzést nem tudja leküzdeni, s ennek eredményeként hasmenés és egyéb tünetek jelentkezhetnek. Ugyanaz az étel/ital, ami egy helyi számára nem okoz problémát (az ő bélflórája a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott), egy utazó számára hasmenéssel végződhet. Sokan preventív céllal pálinkát visznek magukkal, de mint láthattuk, ez jelen tudásunk szerint nem nyújt megfelelő védelmet.
A prevenció legfontosabb része, hogy csak megbízható helyen étkezzünk, és távoli földrészeken (vagy ha az ivóvíz megbízhatósága kérdéses), csak palackozott vizet igyunk. Ha mégis kialakul a fertőzés, a gyógyuláshoz leginkább ágynyugalom és megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása szükséges.
Rehidrálás szakszerűen
Enyhébb esetben a folyadékpótlásra tökéletesen megfelel a víz, de komolyabb hasmenés vagy hányás esetén a kiszáradás megakadályozására alkalmasabb olyan folyadék, amely a vízen kívül sókat (nátrium- és káliumsókat) és cukrot is tartalmaz. A legjobbak a patikában kapható ún. orális rehidráló oldatok/porok (utóbbiakat vízben feloldva kell alkalmazni).
Az orális rehidráló oldatokból a víz nagy hatékonysággal szívódik fel a bélrendszerben – s ennek tudományos magyarázata van. A gyomor-bélrendszerben ún. nátrium-glükóz kotranszporterek segítik a víz felszívódását. Ezek ideális működéséhez megfelelő arányú nátriumra és glükózra van szükség, ezért hatékonyabb a folyadékpótlás orális rehidráló oldatal, mint tiszta vízzel. A szénsavas italok, teák, sportitalok, koffeintartalmú italok és gyümölcslevek nem ideálisak folyadékpótlásra. A folyadékpótlás hányás esetén is fontos: a hányó személynek annyit kell innia, kis kortyokban, amennyit elvisel.
Ha a hányás vagy a hasmenés elhúzódik, a kiszáradás megelőzésére vagy kezelésére intravénás folyadék- és elektrolitpótlás (sópótlás) lehet indokolt. Elhúzódó hányás/hasmenés esetén nemcsak emiatt célszerű orvoshoz fordulni, hanem azért is, mert székletvizsgálatra és célzott gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Szakmailag lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
A kép illusztáció, amely a tengr.ai segítségével készült
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
