A szív-érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezői (pl. magas vérzsírszint, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás) közismertek. A betegségek kialakulásában szerepet játszó vegyületek köre azonban nem teljesen feltárt. A műszeres analitikai módszerek és az azokból nyert adatok fejlett feldolgozási módjai olyan új lehetőségeket jelentenek, amelyekkel akár a tű is megtalálható a szénakazalban. Valami hasonló történt abban a kutatásban, amelyben szív-érendszeri szűrővizsgálaton résztvevők vérplazmájának összetételét vizsgálták, s megpróbálták azonosítani, melyek azok a vegyületek, amelyeknek a szintje összefüggést mutat a közelmúltban lezajlott szív-érrendszeri történésekkel (stroke, szívinfarktus).

Meglepő módon az egyik leginkább „gyanús” molekula egy nagyon egyszerű vegyület volt, amelyet xilitként azonosítottak. Az összefüggés azonban elég meggyőzőnek tűnt, hiszen több mint 3000 vérminta elemzésével megállapították: azoknál, akiknél valamilyen szív-érrendszeri esemény zajlott le az elmúlt 3 évben, a vérplazmában magasabb xilitkoncetráció volt kimutatható.

Mi az a xilit?

A xilit egy édes ízű cukoralkohol, amelyet kémiai szintézissel először fából (tölgyfaforgácsból) állítottak elő – neve a xylon (fa) görög szóból ered. Nyírfából is előállítható, sőt, a nyírfa magát a xilitet is tartalmazza, de ipari méretekben nem a nyírfa nedvéből nyerik a xilitet. A nyírfacukor nevet valószínűleg marketingszempontok alapján terjesztették el (sokak számára jobban hangzik, mint a xilit). Miért vált divatossá és miért előnyös a xilit fogyasztása? Elsősorban azért, mert bár kellemes, utóízmentes édes íze van, a kalóriatartalma a répacukorénak mintegy 70%-a, a vércukorszintet pedig jóval kevésbé emeli, mint a répacukor (nádcukor, kristálycukor, kémiailag szacharóz) vagy a szőlőcukor (utóbbiak glikémiás indexe 70, illetve 100, a xilité kb. 10), ráadásul kalóriatartalma alacsonyabb, mint a szacharózé. A szájban élő baktériumok nem tudnak savat előállítani xilitből, így a fogszuvasodás kockázatát sem fokozza.

Nem csupán egybeesés, ok-okozati összefüggés is

Ez a megfigyelés önmagában nem bizonyítja, hogy a vérplazma magas xilitszintje és a szívinfarktus vagy a stroke között ok-okozati összefüggés van. Ezzel kapcsolatban viszont fontos információkkal szolgált az a laboratóriumi körülmények között végzett kísérlet, amelyben kimutatták: a xilit fokozza a vérlemezkék aggregációs készségét (azaz összetapadási hajlandóságát), ami vérrög kialakulásához vezethet, s ennek következtében fokozhatja a stroke és a szívinfarktus kockázatát. S mindez már olyan koncentráció esetén megfigyelhető, ami egy xilitet fogyasztó felnőtt vérében kialakulhat. Egy következő lépésben állatokon (egereken), majd embereken is kimutatták: xilit beadásával fokozható a vérlemezkék összetapadási készége.

A hatás ismert, a mechanizmus még nem

Annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a xilit közvetlen élettani hatást vált ki az emberi vérlemezkékre, a hatás mechanizmusa nem ismert. Az is felderítésre vár, hogy a kívülről bevitt (étellel, itallal elfogyasztott), vagy a szervezetben termelődő xilit jelent-e komolyabb kockázatot. A xilit ugyanis az emberi szervezetben is termelődő vegyület (akár napi 15 g is képződhet), anyagcseréje, ezáltal vérplazmaszintje egyénenként eltérő lehet. Az azonban bizonyos, hogy élettani körülmények között korábban soha nem alakult ki az emberi szervezetben olyan magas xilitszint, mint az utóbbi években, mióta a xilittartalmú élelmiszerek fogyasztása elterjedtté vált.

Miért eszünk egyre több xilitet?

A cukor káros hatásainak elkerülése érdekében az elmúlt évtizedekben drámai mértékben nőtt az alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes édesítőszerek használata. Ezt hazánkban az ún. népegészségügyi termékadó bevezetése is elősegítette, mivel a cukor helyett édesítőszert tartalmazó termékek után kevesebb adót kell fizetni. Ma már szinte alig lehet kikerülni az édesítőszerek fogyasztását, hiszen olyan termékekben is megjelentek, amelyekben korábban el sem tudtuk volna képzelni (pl. savanyú uborka). A mesterséges édesítőszerek (ezen belül a xilit) terjedését az elállítási költségek csökkenése is fokozta. A xilit ipari előállítására a közelmúltban olyan új biotechnológiai módszereket fejlesztettek ki, amelyek csökkentik a költség- és energiaszükségletet. Ezzel is magyarázható, hogy a xilit előállítása az elmúlt évtizedekben több mint 40-szeresére nőtt.

Egyre több a kétely

Bár egyes mesterséges édesítőszerek (pl. aszpartám, Na-ciklamát) biztonságosságával kapcsolatban időről időre kiújul a vita, a xilit imázsa egészen a közelmúltig makulátlan volt. Sőt, a xilitet nemcsak a vércukorszint-emelkedés mérséklésére vagy fogyókúra céljával, hanem gyermekeknél a fogszuvasodás megelőzésére is javasolják, legalább napi 6-10 g xilit fogyasztását javasolva. Bár az édesítőszereket a hatóságok biztonságosnak minősítik, több vizsgálat összefüggést mutatott ki a mesterségesen édesített élelmiszerek fogyasztása és a szív-érrendszeri betegségek között. Ez nemrégiben arra késztette a hatóságokat, köztük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy újraértékeljék az édesítőszerek biztonságosságával kapcsolatos álláspontjukat, különös tekintettel az egészségre gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásokra. A WHO nem ajánlja az édesítőszereket testsúlycsökkentés céljára (pedig de sokan használják ezeket ilyen célra…), de általános ellenjavallat még egyetlen, forgalomban lévő édesítőszerrel kapcsolatban sem jelent meg.

A most megjelent vizsgálati eredmények mindenesetre azt sugallják, hogy a xilit fokozhatja a vérrögök kialakulásának kockázatát azoknál a veszélyeztetett betegeknél (pl. cukorbetegek, elhízottak és szív-érrendszeri betegek), akik egészségük védelme érdekében fogyasztják ezt a cukorhelyettesítő édesítőszert.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.