Mi is az a stroke?
A stroke az agy vérellátási zavara, amely világszerte az egyik vezető haláloknak számít. Két fő típusát különböztetjük meg. A vérzéses (hemorrhagiás) stroke-ot egy agyi ér szivárgása, megrepedése okozza, a szivárgó vér pedig nyomást okoz az agyban, ezáltal károsítja a sejteket. Ennek legfőbb kockázati tényezője a kezeletlen magas vérnyomás, de a vér nem megfelelő alvadékonysága (pl. véralvadásgátlókkal való túlzott kezelés) vagy fejsérülés is okozhatja. A magas koleszterinszint és az érelmeszesedés pedig az úgynevezett ischaemiás stroke veszélyét növelheti, amikor egy agyi ér elmeszesedése vagy egy vérrög megakadályozza az agy megfelelő vérellátását.
A stroke kialakulása előtt gyakran átmeneti beszéd-, vagy látászavar, végtagzsibbadás tapasztalható, amelyet komolyan kell venni és a stroke, valamint az ennek következtében kialakuló maradandó károsodások megelőzése érdekében a tünetek észlelésekor mielőbb orvoshoz kell fordulni!
A stroke tüneteinek gyors felismerésében az úgynevezett FAST szűrőteszt is segítséget nyújthat. Az angol mozaikszó a legfontosabb figyelmeztető jelekre utal: Face (az arc egyik oldalának lefittyedése vagy eltorzulása), Arm (az egyik kar gyengesége vagy zsibbadása), Speech (beszédzavar, akadozó vagy nehezen érthető beszéd) és Time (az idő kulcsfontosságú: ezen tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni).
A stroke kockázatának csökkentésében ugyanakkor nemcsak a tünetek időben történő felismerésének, hanem a megelőzésnek is fontos szerepe van. Az életmódbeli tényezők közül a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás bizonyítottan hozzájárulhat a stroke kockázatának csökkentéséhez. Éppen emiatt napjainkban számos kutatás vizsgálja, hogy az egyes tápanyagok – köztük a cink – milyen szerepet játszhatnak a stroke és más idegrendszeri betegségek kialakulásában.
Mi is az a cink?
A cink egy nélkülözhetetlen nyomelem, amely gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Döntő szerepet játszik a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában, a sejtek anyagcseréjében, osztódásában, az immunválaszban, valamint az oxidatív stressz szabályozásában. Felsőlégúti megbetegedésekben jelentősen lerövidítheti a tünetek időtartamát.
A szervezetben főleg a vázizomban és a csontokban raktározódik, de magas koncentrációban van jelen a hajban, a szemben és a férfi nemi szervekben. Jelenleg a javasolt napi cinkbevitel egy egészséges felnőtt számára nemtől, kortól és élethelyzettől függően 8-12 mg között változhat.
A cinkhiány számos kellemetlen tünettel, például hasmenéssel, csökkent étvággyal és ízérzékeléssel, haj és körömelváltozásokkal, bőrpanaszokkal járhat. Mindemellett számos krónikus betegséggel is összefüggésbe hozták, például az Alzheimer-kórral, a cukorbetegséggel, a magas vérnyomással, a depresszióval és a szív- és érrendszeri betegségekkel.
Bár a vizsgálatok arra utalnak, hogy sok felnőtt – különösen a nők – cinkbevitele nem éri el a napi ajánlott mennyiséget, ugyanakkor a túlzott mennyiségű cink bevitele fejfájást, étvágytalanságot, hányingert, hányást és hasmenést okozhat. A hosszan tartó magas cinkfogyasztás megzavarhatja az esszenciális nyomelemek – például a réz – felszívódását, ezáltal hiánybetegséghez vezethet.
Hogy függ össze a cink a stroke-kockázattal?
A tanulmányok során a stroke-on átesett betegek szérumcinkszintje alacsonyabbnak bizonyult, mint az egészségeseké. Egyes kutatások szerint a cink szerepet játszhat a stroke utáni idegrendszeri folyamatokban.
Egy friss kutatás az étrendi cinkbevitel mennyisége és a stroke előfordulási gyakorisága között fordított összefüggést tárt fel. 6,09–8,83 mg/nap cink fogyasztása esetében szignifikánsan alacsonyabb volt a stroke kialakulásának esélye, mint azoknál, akik kevesebb mint napi 6,08 mg cinket fogyasztottak. Ebben a tartományban minden további 1 mg cinkbevitel 14,2%-kal alacsonyabb stroke-eséllyel járt együtt. Napi 8,82 mg felett azonban a cinkbevitel már nem járt együtt alacsonyabb stroke-kockázattal. Ez az összefüggés azonban nem bizonyítja, hogy a magasabb cinkbevitel önmagában csökkenti a stroke kockázatát.
Cink az étrendben
A cink számos élelmiszerben megtalálható, különösen jó forrásnak számítanak a húsok, a halak és a tenger gyümölcsei. Az egyik leggazdagabb természetes cinkforrás az osztriga: 100 gramm nyers, tenyésztett keleti osztriga körülbelül 38 mg cinket tartalmaz, ami a napi referenciaérték több mint kétszerese. A pontos cinktartalom azonban az osztriga fajtájától és az elkészítés módjától is jelentősen függhet.
A húsok nem csupán a fehérjebevitel szempontjából fontosak, hanem nagy mennyiségű cinket is tartalmaznak. Például 100 g csirkehús alapanyagtól és elkészítési módtól függően 2-4 mg cinket, 100 gramm sült marhahús körülbelül 4-5 mg, ugyanennyi sült pulykamell pedig 1,5-2 mg cinket tartalmaz.
A növényi eredetű élelmiszerek közül a hüvelyesek, a diófélék, a magvak és a teljes kiőrlésű gabonák emelhetők ki. A hüvelyesek tápanyagban és rostban gazdag élelmiszerek, és a növényi étrendet követők számára is fontos cinkforrást jelenthetnek. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a növényi élelmiszerekben található fitátok csökkenthetik a cink felszívódását.
A teljes kiőrlésű gabonák szintén hozzájárulhatnak a megfelelő cinkbevitelhez. Egy csésze vízzel főtt, dúsítatlan zabkása körülbelül 2-3 mg cinket tartalmaz, míg egy csésze főtt barna rizs körülbelül 1,2-1,4 mg-ot.
A tej és a tejtermékek szintén tartalmaznak cinket. Egy csésze 1%-os zsírtartalmú tehéntej körülbelül 1 mg cinket tartalmaz.
A 70–85%-os kakaótartalmú étcsokoládé 100 grammja körülbelül 3,3 mg cinket tartalmaz.
Összegzés
Bár a kutatások szerint a cink döntő szerepet játszik az agy normális működésében, azonban a cinkbevitel és a stroke közötti összefüggés mögött meghúzódó pontos mechanizmusok egyelőre tisztázatlanok. A legújabb eredmények összefüggést mutatnak a megfelelő étrendi cinkbevitel és az alacsonyabb stroke-kockázat között, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a cinkpótlás önmagában segít megelőzni a stroke-ot.
A cink fontos része az egészséges táplálkozásnak, és a megfelelő cinkbevitelről elsősorban változatos, kiegyensúlyozott étrenddel érdemes gondoskodni. A húsok, halak, tengeri állatok, hüvelyesek, magvak és teljes értékű gabonák rendszeres fogyasztásával a legtöbb egészséges ember elegendő cinkhez juthat.
A stroke megelőzésében továbbra is a vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezők megfelelő kezelése, a dohányzás kerülése, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend játszik bizonyítottan fontos szerepet.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.
